Robert Burns: Ha mennél hideg szélben
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szívemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!
Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett;
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!
S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!
(Weöres Sándor fordítása)
Naaaagyon egyforma ízlésünk van versek terén! Imádom ezt is! Köszi, hogy eszembe juttattad!
VálaszTörlésÖrülök, Gólyám. Amiatt is nagyon boldog vagyok, hogy átvehettem ezt a verses projekt-ötletet egy másik blogról. Olyan keveset olvasok verset mostanában, pedig úgy szeretem őket...
VálaszTörlés