2013. szeptember 30., hétfő

CEWE 227 avagy Alvós

De jó! Végre a fiúkról, Ágostonról és Domonkosról készült fotót használhattam az oldalhoz. Ritus azt a feladatot adta ugyanis, hogy készítsünk oldalt valamilyen alvós fotóval. Ugyan Dalmácskáról is van pár kép talonban, ami passzolna a témához, most az egyensúly megtartása érdekében a fiúkat választottam. :)


Felhasználtam: Damayanti Kids zone, Jen Maddocks Designs, ACO Aurore Boreale, RPENN Express yourself, Icka idézet

2013. szeptember 29., vasárnap

TTT az évszakváltás jegyében

Nem is olyan régen, a tervek többszöri átalakítása és hosszas össze-vissza szervezést követően, egy fő mínusszal, összegyűltünk és ezeket alkottuk. Immár az ősz jegyében. Volt megint pletyka, vidámság, az alkotás öröme, finom süti* és kedves házigazda... csak mint általában. :)

Az új kedvenc: sajttorta

Ezúttal ribizlivel.

Hozzávalók a kertből.

Fő az egyszerűség.

Sorozatgyártás.

Csipkével dunsztolva.

Tesók.

Koczek hímzése.

Ildi csodafüzete.
*A sajttorta receptje:

40 dkg zabpelyhes keksz
10 dkg puha vaj (NEM margarin!)
50 dkg natúr krémsajt (én fele-fele arányban krémsajttal és mascarponéval készítettem)
20 dkg tejföl (20%-os)
3 tojás
20 dkg kristálycukor (én kevesebbet tettem bele)
1 csomag vaníliás cukor
2,5 dkg étkezési keményítő
gyümölcs (áfony, ribizli, málna stb., lehet fagyasztott is!)

A kapcsos tortaformába teszek sütőpapírt (24 cm átmérőjű forma). A kekszet összetöröm (zacskóban, sodrófával), hozzákeverem a puha vajat. Morzsás állaga legyen. Belenyomkodom a tortaformába. A krémsajtot, a tejfölt, az egész tojásokat robotgéppel összekeverem. Hozzáadom a cukrot, a vaníliás cukrot és végül a keményítőt. Simára dolgozom és a kekszalapra öntöm. Ráteszem a gyümölcsöt (ha fagyasztott, akkor még fagyosan!). Előmelegített sütőben aranybarnára sütöm. A közepe picit ruganyos legyen, akkor jó. Az én hagyományos gázsütőmben sokáig, kb. 1-1,5 óráig sült, lassú tűzön.

CEWE 226 avagy Idézetes festegetés

Kisebb kihagyás után ismét a porondon. Ezúttal Hanni adott feladatot, és ez igencsak szívemhez közeli volt. "Legyen a feladat festegetés, egy emlékezetes pillanat,emlék, ami valamiért megmaradt, és legyen rajta valami szép idézet, gondolat." Olyan jó volt idézeteket olvasgatni és ismét elővenni ezt a festegetős, pacsmagolós technikai leírást. Köszönöm!
Végül ez az idézet szerepel az oldalamon. Kicsit hosszú, de engem most ez fogott meg:
"Nem tudom, merre vagy, de valahol már élsz a világban, és egy napon te meg én megérintjük majd ezt a kaput, ezen a ponton, ahol most én. Aztán majd bemegyünk a kapun, betölt minket a jövőnk és a múltunk, és annyit fogunk jelenteni egymásnak, amennyit soha egyetlen ember sem a másiknak. Még nem találkozhatunk, nem tudom, miért. De egy nap minden kérdésünkre feleletet kapunk majd. Minden lépésem közelebb visz egy hídhoz, amelyen át kell mennünk, hogy találkozhassunk. Ugye, nem lesz nagyon sokára? Ugye nem?" (Richard Bach)



Felhasználtam: Bóbita Hunny Bunny

2013. szeptember 28., szombat

Vers mindenkinek

Csanádi Imre: Szüret után

Pihen a prés.
Mustszag bódít.
Zenél a csönd,
hallgatom.
Szőlőszem és
részeg darázs
hempereg az
udvaron.

2013. szeptember 21., szombat

Vers mindenkinek

Garai Gábor: Ősz a hegyen

Sűrűsödik a táj:
a dér-pettyes avarra
leszivárog a barna,
bársonyos félhomály.
Mégis elmúlt a nyár.
Lomb-fosztó szél sikoltoz:
a lanka zöld-bozontos,
de a gerinc kopár.
Gyanútlan őz-suta
áll odafönt; szemében
se félelem, se szégyen
(futnia nincs hova),
csak forgatja szelíd
szájában, lassan, enyhe
bánattal, elmerengve
az ősz vad ízeit.

2013. szeptember 18., szerda

Toszkán hangulatban

Tudom, tudom. Nagy a csend mostanában errefelé. Pedig nem mondhatnám, hogy eseménytelen az élet. Csak mindezek dokumentálása esik valahogy nehezemre... Erőltetni, meg nem akarom.
Azért íme néhány fotó legutóbbi alkotásaimról, melyek ezúttal a toszkán napsütés jegyében születtek.





2013. szeptember 1., vasárnap

Vers mindenkinek

Paul Verlain: Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már,
ősz! húllni már,
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...

(Tóth Árpád fordítása )