Lekvár saga

Mit tehet az ember, ha sorra megtalálják a finomabbnál finomabb gyümölcsök? Készít belőlük lekvárt! :-)

Miért szeretek piacra járni?

Mert a reggeli, még hűvösebb órákban jó kicsit andalogni az árusok között. Mert minden áru friss és szinte  bekívánkozik a táskádba. Mert ott a kedvenc virágárus nénikéd, akitől megint vehetsz egy szép csokor margarétát. És mert minden hozzávalót megkapsz a hétvégi ebédhez! Mai menüajánlatunk: kerti zöldségleves, fóliában sült falusi csirke. Ja, a lekvárbefőzés még ezután jön! :-)

Ilyen volt.

Ilyen lett.

Magyarország

Helyzetjelentés

Hozzánk hivatalosan is megérkezett a tavasz. Ennek örömére a régiek mellé néhány új lakó költözött az erkélyre.

Csókra várva... :-)

Lélekmelegítő

Na, mára aztán minden türelmem elfogyott. Hétfő óta, leszámítva keddi látogatásomat a dokinál, szobafogságban vagyok a megfázásom miatt. Tudom, tudom: ez a hóhelyzetesekhez képest lófütty...
Még mindig köhécselek kicsit, és az orrom is elkezdett amúgy rendesen dugulni, elő kellett venni az orrsprayt. :-( Már megnéztem egymillió filmet (ha még egy DVD-t le kell venni a polcról, sikítok!), oda-vissza vágom a csatornák sorrendjét a TV-ben, lassan elkészül az egyik fotókönyv, volt némi kreatívkodás is, de azért emberek közé vágyom, és ki a szabadba! Messze még a hétfő...
Ma már kimerészkedtem a közeli boltba ebben a varázslatos napsütésben, és ezekkel a csodaszép tulipánokkal* tértem haza (jó, vettem némi ennivalót is). Lélekmelegítő.

* A múltkori virágkötészeti alkotás csibéi átköltöztek egy időre a tulipánok mellé. 

Mikor?

Igenis, mikor lesz már végre tavasz? Így kénytelen vagyok csalni, cselhez folyamodni: mini tulipán és primula a konyhaablakban; hatalmas ajándék tulipáncsokor az étkezőasztalon; frissen vásárolt, mesésen illatozó jácint és csokitojások a nappali kisasztalán...

Csodálat

Egész egyszerűen csodálatos*. Már átlapoztam vagy ötvenszer. Előről hátrafelé, majd vissza. Aztán csak attól az oldaltól, ahol magától kinyílt. Nagyon tetszik. És most már értem, miért csillogott a lányok szeme, amikor a találkozókon saját fotókönyveiket mutogatták! Olyan részletekre is felfigyelsz, amit a monitoron egész egyszerűen nem látsz...

* Egyelőre nem mutathatok részleteket, ajándékba lesz. Meglepetés! :-)

Juppijé

Teljes izgatottság lett rajtam úrrá. Ma ugyanis ezt az üzenetet kaptam, a vártnál hamarabb. "Az Ön által megrendelt termék elkészült. Elkészült megrendelését az értesítést követő munkanapon 16 óra után veheti át." Mindez erre vonatkozik: Négyzet alakú CEWE FOTÓKÖNYV keményborítós. Életemben az első. Már csak egyet kell aludni... :-)

Hóhelyzet

Minap "panaszkodtam" éppen a szomszédnak, hogy ebben az idényben még nem is kellett havat lapátolni. Na, tessék, nesze nekem. Ma reggelre lábszárközépig érő hó szakadt le ránk. Mondjuk nem mindennapi látvány fogadott a közeli pataknál: röpködő sirályok, úszkáló vadkacsák és az a pihe-puha csönd. Hiszen a hólepel elnyeli a zajokat. Úgy szeretem!
Ott volt azonban még a munkábakellenemenni feladata. Ezt úgy oldottam meg, hogy elővettem nagyszerű hótaposómat, az autót a garázsban hagytam és nekivágtam. BKV-val. Igaz, hogy kb. 1 órás volt az út, de még így is hamarabb beértem a céghez, mint oly sokan mások a közeli helyekről...
Hazafelé pedig élveztem, hogy Tarlós ingyenessé tette mára a közlekedést, hogy megszereztem a január végi színházjegyeket, hogy friss grillcsirkét tudtam venni, hogy a kedves buszvezető hölgy mégis kinyitotta nekem az egyébként már elindult busz ajtaját és így nem kellett a hideg esőben várakoznom, hogy ha némi nehézség árán is, de ellapátoltam a havat a garázs elől (hja kérem, a vizes hó booooorzasztóan nehéz!).
Hóhelyzet. Valójában nem is olyan rossz...

Dobpergés indul

Nyertem! Jociandi játékán enyém a cuki csomag. :-) Köszönöm!

Évi, Peti, Gyuri: kész!

Az aranygaluska és a vaníliasodó is. Nem mondom, hogy ötperces történet... Életemben először csináltam: az aranygaluska ránézésre isteni lett, a sodót pedig kóstoltam. Tényleg az. Holnap tálalás! Készüljetek!

Boldogság

Amikor a piacon a virágárus nénid úgy vár, hogy félretette neked az utolsó krizantémcsokorot, mert tudta, hogy a kedvesarcú biztos jön ma is. Boldogság.

Siker és csillogás

Sikere volt a pólóknak, Melcsi ma már a piros díszesben pompázott. És reklámozta, minden őt dícsérő embernek, hogy ez bizony az én kicsi kezem munkája, Örülök, hogy örül!

Felszólítás

Kérek mindenkit, aki kicsit is szereti a sütőtököt, hogy azonnal próbálja ki az előbb leírt receptet. Valami fenséges! Látványra nem egy anyóshódító, de az íze mindenért kárpótol...

Lemaradtam...

... mint a borravaló. De holnap jövök. Ígérem. Zúzós volt a hét. Ami pedig a legújabb Dzsémszbond-dalt illeti, nos arról nem maradtam le. :-)

F249

Ez valamelyik este készült. Olyan hihetetlen  a lemenő nap színe! Ma nem tudtam volan ilyet készíteni, mert éppen egyik kedves barátnőmmel cseverésztem naplemente idején egy közeli pláza egyik kávézójában.

Várakozás közben több eseménynek is részese voltam:
1. "Sanyika, add ide a fénypuskádat, el fogod törni! Sanyika ne menj el, gyere ide! Sanyika most mit csinálsz, maradj mán nyugton!" Sanyika egyébként olyan 10 éves forma, és nem mellesleg vagy 60 kg.
2. Dórika új montenbájkot kapott a közeli sportboltban, még a szemüvege is lecsúszott az orrán a boldogságtól. Igaz, így meg elgázolta a környezetében haladni kívánókat...
3. Vaterán eldöntött üzlet köttetett meg a közeli padon. Tárgya egy nyári szandál. Éppen jó volt Józsi lábára. Ki is fizették. És mindenki boldogan távozott. Eladó a pénzzel, vevő az új lábbelivel.

A találkozó egyébként jól sikerült. :-)

És a kép:

Átlagos vasárnap (?)

Portörlés kész. Porszívózás kész. Fürdőszoba-takarítás kész. Ebédfőzés kész. Aztán Brad Pitt felsőteste odaragasztott a TV elé*... Tudom, tudom. Szteroidos pumpa az egész. Mégis. :-)

* RTL Klub. Trója.

Tegnapi K.O.

Elmaradt tegnap a képfeltöltés, az elemek ugyanis teljesen lemerültek. No nem a fényképezőé, hanem az enyémek. Úgy kezdődött, hogy szombaton végre elmentem orvoshoz, mert egy ideje bajlódom a jobb fülemmel, és úgy éreztem, itt már semmilyen népi gyógymód nem segít.

Gondoltam belenéz, netán kitisztítja, majd vígan megyek haza. Hát bizony nem ez történt! Egy kb. 15-20 perces vizsgálatsorozat eredményeképpen kiderült, hogy igazából nem hallok 100%-osan a jobb fülemre, de nem azért vészes a dolog. Kaptam kétféle gyógyszert, amit most kúraszerűen kell szednem, hátha a keringés és vérellátás javítása, gyorsítása picit beindítja a fránya, lusta idegsejteket...

Jó katonaként azonmód elkezdtem szedni a gyógyszereket. Aztán arra lettem figyelmes, hogy valójában én már harmadik nap nem alszom éjszaka. Csak feküdtem álmatlanul, ugyanakkor egyfajta kábult tudatállapotban az ágyon, de 5-6 órán keresztül sem tudtam elaludni. Megnéztem a betegtájékoztatót és valóban: az egyik gyógyszer okozhat álmatlanságot, és azt a doki is megerősítette, így most már csak felezett adagot szedek.

Addigra azonban a meleg, a szélviharok és három napi nemalvás jól kikészítettek, tegnap egész nap önmagam árnyéka voltam csupán. De szó szerint. Este fél 7-re hazaértem, és két részletben gyakorlatilag reggel fél 7-ig aludtam. Viszont megnyugodtam, hiszen jó kis műszer ez az emberi test: nem hagyja, hogy teljesen kiüsd magad, és ha kell, valahogy mindig helyrehozza a dolgokat...

(Be)jelentés

És akkor kérem, (még a múlt pénteken) egy kisebb összeg fejében* megkaptam a karosszériástól a vadiújjobbhátsóajtós autómat, majd azzal a lendülettel be is adtam a szervizbe. Onnan pedig egy (immár jelentősebb) összeg fejében ma reggel távoztam. Akarom mondani távoztunk. Csili. Vili. Vagy ha a régi, ócska viccet akarnám felemlegetni, azt kérdezném: mi a különbség az autó és valaha között? Az autó szebb, mint valaha.**

* Értsd: önrész.
** Én kérek elnézést!