2012. február 29., szerda

CEWE 144

Folyamatos kettőségben élem az életem: egyrészt szeretem a szabályokat, a határokat. Valahogy biztonságot adnak, velük tudom, hol a helyem és terelgetnek. Ugyanakkor utálom, ha megmondják, mit csináljak, pláne, ha még ellenőrizgetnek is közben. Brrr. No, de mit tehet az ember, ha Vízöntő, Bak aszcendenssel? Szép kis páros, tuti skizofrénia.

Ez a rövid eszmefuttatás a heti CEWE feladat kapcsán ugrott be*. Ugyanis Puzsi javaslatára most vázlat alapján kellett alkotnunk. Sokakkal ellentétben, én imádom a scrapbooknál használt vázlatokat. Vezetik a kezem, ugyanakkor sosem tartanak 100%-ban bilincsek között, mellettük is simán kiélhetem a kreativitás minden pillanatát! Ezen állításom egyszerű bizonyítékaként elég csak megnézni a galériában összegyűlt oldalakat: ugyanaz az alap, mégis micsoda kavalkád és különbözőség! Mindegyik alkotás mögött ott egy ember: különböző érzésekkel, kedvenc színekkel, hangulatokkal...

A színek szerelmese vagyok, most mégis egy visszafogottabb oldalt készítettem. Egyszerűen, most ez volt bennem. A képeken ál-keresztgyerekem, Ágoston látható, tavaly nyáron. Csak azt az egyet sajnálom, hogy ebben a színvilágban nem láthatjátok csodálatos, vörös haját. No, majd legközelebb! Íme:



Felhasználtam: Gólya AfterTheChristmas, ShabbyPrincess_Celebrate, ShabbyPrincess_MB, tatipitti_Just a Man, SP_Splendid, YB_Snapshot

* Igen, a scrapbook még a mélyben megbúvó filozófust is előhozza az emberből.

F60

Úgy néz ki, tényleg itt van. Remélem, hosszabb időre kíván maradni. Ma egy hőmérőn 19 fokot láttam kiírva! Nálam, a nappaliban, minden esetre kinyílt a drága...



2012. február 28., kedd

F59

Most akkor jön vagy nem jön?! Mármint a tavasz. Ne szórakozzunk itt, kérem!


2012. február 27., hétfő

2012. február 26., vasárnap

Vers mindenkinek

Szécsi Margit: Körülötted bolyongok

Belső zsebedbe bújva
lehetne élni szépen
dobogós boldogságban
halálig szívverésben.

F56-F57

Születésnappótlás a szülőkkel. Évek óta nem volt cukrászdából származó tortám. Ez csokoládétorta marcipános bevonattal.



Az észak-keleti határvégen még ilyen látvány fogadja a kertkapun betérőt.

2012. február 24., péntek

F55

Születésnapi ajándék barátnőmtől. Debrecenből jöttek, az egész család ott volt a koncerten. Velem együtt. A Republic számunkra azért nagyon közeli, mert a csapatból ketten is kisvárdai kötődésűek, egy gimiben tanultunk, sőt Anyukám tanította is őket. Gyakorlatilag ők a fiúk a szomszéd teremből... Na jó, azért van pár évfolyam köztünk :-)

2012. február 23., csütörtök

CEWE 143

Szavazás után, testületileg úgy döntöttünk, ezen a héten is folytatódjon a Give Five játék. A galériában már ott csücsülnek a készletek, ebből válogathat ki-ki kedvére, és ezekből készülnek az oldalak.

Nekem egyértelműen a tavasz fuvallatát hozták el a készletek, nem is volt tehát kérdés, hogy a tavaly tavasszal készített fotókat fogom felhasználni. Alcsúton jártam, kedvenc arborétumomban, és noha akkor még csak mobiltelefonnal tudtam megörökíteni a természet csodáit, nem kíméltem magam. Ha kellett guggoltam, térdepeltem, hogy minél közelebb kerülhessek ezekhez a fehér palástos tavaszhírnökökhöz. Lenyűgöző hóvirágmezők uralják ilyenkor az arborétum területét, és igazán nem lehet betelni velük. Menjetek és élvezzétek!

Kedvcsinálónak itt az oldal és még néhány kép.


Felhasználtam: MelDesign, Bóbita, KZita, BeeDee Give Five




F54

Igen, igen. Végre megvettük...

2012. február 22., szerda

Vaduljunk!

Múltkor ecseteltem, hogyan hat Dalma a színekhez fűződő viszonyomra. Na, több sem kellett Anyukájának! Elolvasván bejegyzésemet, ellátott pár rózsaszín fotóval. :-) Engem sem kell vadulásért a szomszédba küldeni, és így megszületett ez a Pink Punk-oldal*.


Felhasználtam: coliescorner_SBC, honeydesigns_imeowwwyou, ShabbyPrincessdotcom_SS_PinkDiamonds, SP_Splendid, MD_AfterTheChristmas


* Remélem, azért Hello Kitty tompít valamelyest... :-)

F53

Elmentem a kedvenc képkeretezőmhöz, ezt bekereteztetni. Útközben lettem figyelmes egy kisboltra, mely előző látogatásom óta költözött a környékre. A kecskesajt akciós volt, vettem belőle. Aztán elkezdtem körnebézni... van itt minden, a vaddisznósonkától a levendulás almalekvárig. Végül ezek kerültek a táskámba.

2012. február 21., kedd

F52

Noha franciaországi múltam és az irántuk érzett olthatatlan szenvedélyem miatt akár az Egyenlítőt is körbeérnék a háztartásomban fellelhető sálak, kendők és társaik, kénytelen voltam tegnap megvenni őt. Hát nem csodálatosak a színei? És feltűnt nektek, hogy tényleg itt a tavasz?

Adj egy ötöst! - finálé

Minden egyes készlet a helyén várja, hogy a kedves látogatók letöltsék őket. Ide gyertek, ha "tavaszodni" szeretnétek. És a CEWE kihívások terén ezen a héten szabad a vásár, akarom mondani a választás, hiszen a készletek ingyenesek. Nem kell mást tennünk, csak felhasználni valamelyik szemrevalót és alkotni... Lefogadom, hogy nem lesz nehéz! Folyt. köv.

2012. február 20., hétfő

Pannika új babája

Pannika szavait tolmácsolom nektek: Végre Máté előkerült a kórházból! Legalább most már van egy valamirevaló, rendes belevalóm ebbe a nagyszerű babakocsiba. Igazán remek szüleim vannak, hogy ilyen szuper játékot szereztek be nekem. Lefogadom, hogy az ovistársaim közül egyikőjük sem büszkélkedhet olyan kisöcsivel, aki pont passzol a kocsiba... Köszönöm, Anya, köszönöm, Apa!

Mit is tehetnék én mindehhez hozzá! Én is köszönöm Anyaorsi, hogy elküldted ezeket a fotókat. Jól szórakoztam  "munka" közben. Puszi.


Felhasználtam: ad_adayatthepark, balaton, beedee_ATC, janka vszsz, DS_MyFavoriteGuy

Gratuláció

Teljes elképedésemre és nagy örömömre, Gólya megajándékozott egy díjjal*. Egy szeretemablogodattal. Tettét azzal indokolta, hogy szereti azokat a verseket, amiket a blogon közzéteszek. Meg mással is, de azokat inkább itt olvassátok el. Mit mondjak: két hónapja sincs, hogy az első betűt a papírra vetettem, és akkor ... Köszönöm, Gólya-Timi!

Ha megengeditek, egyelőre gondolkodóba esem a díj további sorsával kapcsolatban. Addig is nagyon köszönöm mindannyiótoknak, hogy olvastok, és arra buzdítok mindenkit, hogy tegye ezt a jövőben is. Sőt! Továbbmennék: hagyjatok sok-sok kommentet, hogy tudjam: itt vagytok :-)

* A Liebster Blog-díj játékszabályai:
1. Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat és megköszönöd, hogy Rád gondolt!
2. Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képét.
3. Add tovább a díjat 5 bloggernek, hogy megismerjük őket (tehetséges, kezdő blogolókat válassz, akiknek kevesebb, mint 200 követője van).
4. Az 5 kiválasztottat linkeld be a bejegyzésedbe és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

F51

Végre, végre! Megjelent a következő. Mai szerzeményem...

2012. február 19., vasárnap

F50

Visszakaptam a kölcsönadott DVD-ket, és a lemezek mellett megbújt egy meglepetéscsomag.
KÖSZÖNÖM!


És azt is köszönöm, amit négyszemközt súgtál nekem, Kisnyul! :-) Merthogy tőle kaptam a csomagot, bebebí...

F49

Meglepetés születésnapi események után, a sok izgalomra, jólesik egy "könnyű" vacsora... Kacsamáj saját zsírjában, no meg a körítés.

2012. február 18., szombat

Vers mindenkinek

Robert Burns: Falusi randevú 

Van itt valaki? Ki kopog? -
Én vagyok, mondta Findlay.
Takarodj, senki nem hívott! -
Ugyan már, mondta Findlay.
Lopni indultál? Mit csinálsz? -
Megsúgom, mondta Findlay.
Valami rosszban sántikálsz. -
Nem rossz az, mondta Findlay.

Ha most kinyílna ez a zár -
Csak nyílna, mondta Findlay.
Nem alhatnék el újra már. -
Nem bizony, mondta Findlay.
Ha benn volnál, szobámban, itt -
Bár volnék, mondta Findlay.
Itt rostokolnál hajnalig. -
Hát hogyne, mondta Findlay.

Ha itt maradsz ma éjszaka -
Maradok, mondta Findlay.
Vigyázz, hogy épen juss haza! -
Vigyázok, mondta Findlay.
S bármi essék is idebenn -
Hadd essék, mondta Findlay.
Mindhalálig titok legyen -
Titok lesz, mondta Findlay.

Szabó Lőrinc fordítása

2012. február 17., péntek

Egy szó

Csak ennyi útravalót, egy szót kaptunk Mörjikétől az sb.hu-n. Ismét egy szülinapi feladat, ami a legjobbkor talált meg ebben a nagy hóesésben. Mörjike feladatának a lényege, hogy az általa kitalált szó alapján, ami az "úton", kell oldalt készíteni. Arra kíváncsi, kit mire inspirál. Lehet szó szerint, tárgyilagosan is értelmezni, de lehet elvonatkoztatni is.

Én most a szó legszorosabb értelmében útra keltem. Olyan jólesett visszanézni a tavaly nyáron, a Francia Riviérán készült fotóimat! Van belőlük vagy 700, de nem sajnáltam, hogy "lapozgatni" kellett... Ezen az oldalon az ottlétem alatt készített virágos képekből szemezgettem. Hiszen ilyen csodákat úton, útfélen láthatunk.

Leander, hortenzia, bougainvillea, petúnia, sétányrózsa, mimóza... És ez még csak a kezdet! Ezekben a virágokban minden évszakban gyönyörködhetünk arrafelé. Lenyűgöző színkavalkád, bódító illatok. Úton, útfélen. Nem véletlen, hogy innen nem messze, a hegyek ölelésében búvik meg a parfümkészítés fellegvára, Grasse városa, ahol ezeket a színes szirmú kedvenceket is előszeretettel használják az illateszenciákhoz.

Felhasználtam: WW_CinziaL, Bóbita ATC, MaryPop_PoppyFields, Altalena Csíkos a trendi

F48

Képeket válogattam egy készülő oldalhoz, akkor akadt a kezembe. Most ide vágyik a lelkem...

2012. február 16., csütörtök

Vágjunk bele!

Ez a címe az SB.hu-n futó születésnapi kihívások egyikének. Didó arra kért bennünket, hogy használjunk olyan fotót, amit jól megvágtunk. Tehát legyen az mondjuk egy "fél" ember, vagy csak szemek, kezek, lábak...

Ez a tavaly nyáron, Ausztriában készült fotó már régóta várt sor(s)ára, így kapva kaptam az alkalmon és feldolgoztam. Végül is a "csak lábak" használata is épkézláb ötletnek tűnt. A fotó alaptémája pedig vonzotta magához ezeket az üde színeket, grafikai elemeket.


Felhasználtam: ViVa_Siren, MWD_BabyBorn, PPD_sothankful, DS_DaisyandDandelions, Janka, PixelGypsy_HappyDay

F47

Ildinek kikészítve. Hétvégén viszem!

2012. február 15., szerda

F46

L.E.N.Y.Ű.G.Ö.Z.Ő. Most már nincs erőm írni az élményekről, de ...

2012. február 14., kedd

F45

A ginkgo bilobától okos leszek, a citromfűtől meg nyugodt. :-) Ez az én teám!



2012. február 13., hétfő

Adj egy ötöst! - második felvonás

Vége a titkolózásnak. Ismét gazdagabb lehet a scrapes társadalom, mégha egyelőre csak a szuperebbnél szuperebb oldalak látványáról van is szó. Na, de várjatok csak, majd egy hét múlva!

Arról van szó, hogy annak idején, amikor mindenki megsúghatta Krissznek legféltettebb, kihívással kapcsolatos vágyát, bubu a következőt mondta: "Az én kihívásom két részből állna. Az első körben: készíts 5 alkotóelemből álló minikitet egy adott témában (amiből a későbbiekben akár collabot is lehetne csinálni)! Lehet benne 1. háttér, 2. wordart, alpha, font, 3. brush, maszk, 4. elemek, 5. QP, template, kinek mi ízlik, de csak max, 5 db. A második forduló már “sokkal izgisebb”: Készíts oldalt azzal a készlettel, amit Mr. Random sorsolt neked!"

Na, én aztán nem tolongtam, amikor minikészletet kellett csinálni (hol vagyok én még ettől a szinttől!), de a buliból nem maradhattam ki. Így tehát jelenkeztem felhasználónak, azaz megkaptam a Mr. Random által nekem sorsolt egyik készletet, és azzal kellett oldalt készítenem. Mind az öt elemet fel kellett használni, és ha szükséges, ezen kívül mást készletekből is választhattam. Nem volt szükséges. Krisztina (Krisz1972) készlete egyszerűen passzolt hozzám, és semmi, de semmi más nem kellett az oldalkészítéshez.

Mellesleg, most már picit még jobban hiszem, hogy véletlenek márpedig nincsenek. A csomag tartalmaz ugyanis egy idézetet is, és amikor megláttam, borzongás futott végig rajtam: no nem azért, mert nem tetszett (éppen ellenkezőleg!), hanem mert annyira találó. Ha valaki járt mostanában a blogomon, és olvasta ezt az írásomat, azt hiszem, megérti miért...

Krisztina, itt is köszönöm szépen a készletet! Örülök a lehetőségnek, hogy veled dolgozhattam!

És persze álljon itt az elkészült oldal:


Majd' elfelejtettem. Miért e cím (Adj egy ötöst!)? Mert a feladat és az alkotások neve: Give Five.

F44

Na mi van a képen?*


* Almák a gyümölcskosárban, túl közelről fényképezve, nem túl sok fényben :-)

2012. február 12., vasárnap

Fióka

Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag nem jártam az sb.hu-n. Magyarázatot nemigen tudok rá adni. Aztán most több irányból is olyan információk találtak meg, amik arra sarkalltak, hogy tiszteletemet tegyem arrafelé. Köszönöm Gólya és Kisnyul. Nem is tudjátok, de ti vagytok az ötletadók.

Most ünnepli a weboldal a 3. születésnapját, és ebből az alkalomból sok-sok játékra invitálják a látogatókat. A kihívások száma szinte végtelen, és naponta növekszik. Sajnos elég későn ébredtem, és mivel legtöbbnek holnap van a beadási határideje, az oldalak már inkább csak a magam szórakoztatására fognak elkészülni.

Volt a listán egy feladat, ami megtetszett, és amihez ma hozzám tudtam fogni: született is egy újabb Dalma-oldal. A Fióka. Ez volt a színpaletta, amit inspirációként használni kellett:



Forrás: sb.hu


Igazán szerencse, hogy találtam is ebben a színvilágban hozzávalókat a kamrában. Ilyen lett az oldal:


Felhasználtam: Didó vssz, ateets_sunporch, Didó OeO, Altalena vssz, DS Spring Mini, RPENN_expressyourself, SB.hu-AgnesBiro varrás, SB.HU-AgnesBiro vssz

F43

És ha már végképp' nem tudom eldönteni, hogy melyik következzen, megnézem a kis könyvecskében, ami a dobozban található. Trüffel? Vagy inkább aszalt gyümölcsös? Vagy talán étcsokis? A választás édes teher...

2012. február 11., szombat

F42

A nevezetes málnalekvár.

Adj egy ötöst!

Titokzatos események indultak útjára ezen a héten a CEWE-n. Ma kaptam egy elektronikus küldeményt, és így már én is a titkos osztag tagja vagyok. Részletek hamarosan.

Öcsisajt

Van nekem egy nagyon kedves barátnőm, akit a számomra "kötelező" gyógymasszázs kapcsán ismertem meg. Orsika ugyanis gyógymasszőr. Az, hogy évek óta, kisebb-nagyobb kihagyásokkal (Pannika születése például) fenntartjuk ezt a kapcsolatot, nekem nagyon sokat jelent. Általa rengeteg élménnyel gazdagodom, és itt most nem csak a keze munkájára gondolok, azaz nem csak a testem élvezi ezeket az együttléteket. Hihetetlen ökörködések és magvas gondolatmenetek egyaránt előfordulnak, ha együtt vagyunk...

Annak, hogy most már hónapok óta nem találkoztunk, egy pasi az oka. Méghozzá nem is akármilyen! Máté az, aki 2012. február 3-án hajnalban bújt elő rejtekéből. Babi néni* kedvenc gyógymasszőrének kisfia csak hajszállal csúszott le arról a ragyogó lehetőségről, hogy egy napon ünnepeljük ezentúl születésünk napját.

Otthon várta nővére, Pannika, aki már tudja, hogy anyukája legjobb a virágon**, így Máténak bizonyára nagyon jó sora lesz. Élelemre biztosan nem lesz gondja jó ideig, hiszen az anyatej mellett egyéb tejtermékekkel is ellátták gondos szülei.

Isten hozott körünkben, Máté!


Felhasználtam: Pixel Gypsy Circles sablon, Delicious Scrapbook Spring Mini, Altalena Csíkos a trendi, Delicious Scrapbook My Favorite Guy, MWD BabyBorn

* Magyarázat Babi nénihez, aki egyébként én volnék :-)



** "Anya, Te vagy a legjobb a virágon!" - szólalt meg egy reggelen Pannika.

Vers mindenkinek

Varró Dániel: EMAIL

Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.

Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!

Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.

Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.

Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert…
Van nulladik látásra szerelem?

2012. február 10., péntek

F41

Az utazós falam egy részlete...

Tizedik évforduló

Előre jelezném, hogy nem a közelgő Valentin-nap alkalmából szeretnék most megszólalni. :-)

Az elmúlt hetek, napok történéseinek hatására egy ideje gondolatok kavarognak a fejemben. Napokig töprengtem, hogy leírjam-e egyáltalán őket, jó dolog-e, vagy amolyan magamutogatás, hasztalan filozofálgatás, az alapkérdés túllihegése… de ismerem magam: amíg nem vetem papírra őket, ott fognak motoszkálni. Így tehát, ha nem bánjátok, írnék pár sort… Előre szólok, hogy nem kesergésnek szánok egyetlen szót sem, inkább egyfajta összegzésnek. Vannak dolgok, amiket valahogyan sosem mondunk ki, sosem juttatjuk el azokhoz, akikhez igazán szólnak…

Múlt csütörtökön volt a szülinapom, és ezen a napon, pont 10 éve történt, hogy hazaengedtek az Onkológiai Intézetből. Alapvetően sosem kapcsolom össze ezt a két eseményt, és most is csak inkább a kerek évforduló, meg több más, apró történés vezetett oda, hogy eszembe jutott mindez. Egy bosszantó megfázás miatt, hosszas kihagyás után ellátogattam a háziorvosomhoz, aki annak idején „felfedezője” volt a bajnak; a CEWE feladata a meglepetésekkel kapcsolatos, amik ugye lehetnek kellemetlenek is…

Történt tehát 10 évvel ezelőtt, hogy egy jóvágású onkológus sebész segítségével megszabadultam pár oda nem illő tartozékomtól* és ötnapos kórházi tartózkodás után sikerült elérnem (picit azért „könyörögni” kellett), hogy pont a szülinapomon engedjenek haza.

Ne féljetek, most nem igehirdetés jön, nem fogok a betegségről beszélni (egyébként is számomra ez inkább feladat volt, semmint betegség), nem fogok litániát írni az orvosokról, a műtétről, a kezeléseimről, a szuper csodaszerekről, meg a természetgyógyászat hihetetlen eredményeiről… Semmi ilyen nem lesz.

Írnék viszont arról, mit tudtam meg a történtek hatására:
- Sokkal erősebb vagy, semmint hinnéd; az ember nagy túlélő.
- Nem keseregni, cselekedni kell.
- Az emberi kapcsolatok erősségén, minőségén mindig lehet változtatni, javítani.
- A mondás, miszerint bajban ismerszik meg a jóbarát, 100%-ban igaz.
- Igaz, kitartó, segítő, önzetlen barátokra nem csak gyerekkorban lehet szert tenni.
- A világban olyan sok dolog van, amit meg kell ismerni, fel kell fedezni; nincs idő a betegségekre, hosszas búslakodásra.
- Az idő valójában lényegtelen.
- Sokszor onnan is kapsz szeretetet, odaadást, ahonnan nem is gondoltad volna.

Nem szeretném, ha azt hinnétek, egy ilyen, nevezzük így, komolyabb probléma átvészelése után az ember alapvetően megváltozik, egyszer csak jó lesz, és hibátlan, és felhagy a maga kis zsarnokságaival, vagy hogy éppen világmegváltó lesz. Valójában ugyanaz az ember marad, de egyszercsak meglát egy csomó olyan részletet, ami ugyan eddig is ott volt a szeme előtt, de ő vak volt, nem látta őket. Vagy csak nem foglalkozott velük, nem tartotta fontosnak őket. Talán úgy kellene fogalmazni, hogy a mértékegységek változnak meg: már képes észlelni a mikrogrammokat és millimétereket is. Velem szerintem ez történt. És ez nagyon jó dolog!

Most pedig szeretnék egy kis Oscar-gálás köszöntőt mondani:
- köszönöm a családomnak, hogy végig mellettem állt (Apukám, aki úúútálja a kórházakat, napokig ott „ügyelt” a kórházfolyosón; Anyukám, fáradhatatlanul kente a vágást körömvirággal, hogy szépen gyógyuljon; Tesóm, aki elviselte a lábadozásomat és még a cukortartót is levette a polcról, mert a karomat hónapokig nem tudtam emelni)
- köszönöm a régi és új barátaimnak, hogy voltak, vannak, és remélem, lesznek :-)
- köszönöm doktor úrnak, hogy vágott, de aztán vissza is varrt :-)
- köszönöm másik doktor úrnak, hogy 10 éve rendszeresen szuper eredményeket közöl velem a kontrollvizsgálatok után :-)

Végül pedig kívánom mindannyiunknak, hogy bármiféle probléma nélkül, már most lássuk meg életünk apróságait! Ja. És jó egészséget!


* pajzsmirigy daganat nyirokmirigy áttéttel

2012. február 9., csütörtök

CEWE 141*

Meglepetéééés! Ez volt az e heti CEWE házifeladat témája. Pufiindián arra kért bennünket, hogy gondoljuk át: mi volt az elmúlt év nagy meglepetése. Valami váratlan. Valami, ami örömet szerzett. Valami, ami jólesett.

Számomra a meglepetés szó pozitív töltetű, és nem a Bagoly Berti-féle mindenízű drazsé jut róla eszembe, amiben ugye meglehetősen bizarr ízvilágok is helyet kaptak annak idején. Higgyétek el! Kóstoltam szinte mindet. No, de vissza a tavalyi évhez és a meglepetésekhez, és csakis és kizárólag a kellemesekhez.

Elsőként egyértelműen az utazásaim ugrottak be. Azon szerencsések közé tartozom, akik már gyerekkoruktól kezdve - hála szüleimnek - megtapasztalhattam az utazás élményét, szerte Európában. Családi nyaralás a csodás, okkerszínű Trabanttal Isztambulban vagy a bolgár tengerparton; énekkaros túra Németországban, Csehszlovákiában; zenei tábor Finnországban; hosszabb tartózkodás Franciaországban a tanulmányok miatt; a munkám "okozta" külföldi utak Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában, Csehországban; nagy barangolások a barátokkal Szlovákiában, Ausztriában... a sor igencsak hosszú és még folytathatnám. Igazán hálás vagyok a Nagy Utazásszervezőnek, valahol ott fenn, hogy számtalan csodás tájat láthattam, sokszínű (szó szerint is) emberekkel találkozhattam.

Tavaly több, váratlan utazás is meglepetésként ért. Az egyik ilyen volt, amikor főnököm beajánlására, részt vehettem egy négynapos konferencián, és eljutottam a Párizstól nem messze található kastélyba, a Forteresse de Melloba. Igaz, az idő nagy részét bezárva, munkával töltöttem, de édes volt a rabság!
Varázslatos. Igazi ínyenc csemege. Bájos. Elbűvölő. Magával ragadó. 
Csak szuperlativuszokban lehet róla beszélni. Minden szegletében ott a múlt: szinte vártam, hogy egy lépcsőfordulóban elsuhan mellettem egy fodros szoknyás grófkisasszony, vagy a hallban megszólít egy szobalány... Vissza kell térnem, hogy biztos legyek: ez nem csak álom volt! :-)

Ez az utazás azóta több oldal elkészítésére is inspirált. Talán kibírjátok, és végignézitek őket. Elsőként álljon itt a mostani, a CEWE kihívásra készített:


Felhasználtam: df-rd citron-ff, Didó Csíkos a trendi, erinink sothankfulcollab, 3pp sothankful, PixelGypsyBlocked sablon

Továbbá:

És még:


Na meg még ez:



És még egy szösszenet, ami tükrözi a hely barátságos, mindent a vendégért szellemét: ott-tartózkodásom alatt, egyik reggel szóba elegyedtem a nénivel, aki a reggelihez hozta ki a következő üveg lekvárt. Kiderült, hogy azt a gondnok felesége, a kastélykertben termett málnából készítette, és bizony nagyon-nagyon finom (tapasztalati úton jutottam erre a megállapításra). Elégedettségemnek hangot is adtam, majd megbeszéltük szépen a lekvárkészítés fortélyait. Na, a néninek sem kellett több. Térült-fordult, és egy üveg málnalekvárral tért vissza.  Csak nekem. Csak akkor. Csak ott. Még nem bontottam fel. Tartogatom. De talán a hétvégén...

* Előre szólok, ez egy hosszú, mondhatni nagyon hosszú bejegyzés. Ha most nincs időd, inkább bele se kezdj! :-) És telis tele van scrapes oldalakkal... Én szóltam. Uff.

F40

Megérkezett a csomag Nyugatról: csupacsoki két emeleten.
Külcsín:


Belbecs:


2012. február 8., szerda

2012. február 7., kedd

F38

Már mindent bevetettem. Még mindig dugulok. Holnap doki. Úgyis azt mondta, ezer éve nem látott.. Még jó hogy. Egyszerűen nem voltam beteg! :-)

2012. február 6., hétfő

F37

Végre készen lett kettő. Mondjuk a második színvilága meglehetősen izgalmas. De hívhatom borzalmasnak is...

Egyenlítés

Az elmúlt időszakban több babás-lányos oldalt készítettem, s mint arról beszámoltam, előtérbe került "munkáimban" a rózsaszín használata. Tegnap kedvenc magazinom olvasása közben ráakadtam egy hirdetési oldalra. A tartalma a történet szempontjából nem érdekes, csak az oldal elrendezése, vagy mondhatnám fellengzősen a layout itt a kulcs.

Megtetszett tehát az elrendezés, és ezúttal valami "fiúsabbat" gondoltam létrehozni, úgymond egyenlíteni szerettem volna a fiús oldalak irányába. Ez vezetett rá, hogy mostanában bizony meglehetősen elhanyagoltam a ál-keresztfiamról és tesójáról készült fotókat, pedig van belőlük pár darab, ami oldalért kiállt. Az ötlet megszületése után azonnal nekifogtam, és ez lett az eredmény:


Felhasználtam: SP_HappyGoLucky készlet, meg egy cellux, valahonnan az internet mélyéről


Nagyon szeretem ezeket az életteli, meleg színeket, olyan vidámak a pöttyök; és Ágoston huncut grimasza, Domi terpesze igazán jókedvre derít ebben a meginthóesésben.

2012. február 5., vasárnap

Dalma nagy gondolatai

Nagyfotós oldalt szerettem volna készíteni ezzel a képpel, annyira kifejezőek ezek a szemek. Vajon milyen gondolatok cikáznak éppen a kobakban? A választ, azt hiszem, egy ideig biztosan nem fogjuk megtudni. Talán vagy két évet kell még várni rá, mire főhősnőnk személyesen is meg tudja majd fogalmazni nagy gondolatait.

Az azonban már most biztosra vehető, hogy Dalma, illetve pontosabban jelenleg csak a róla készült képek érdekes dolgokat művelnek velem. Elkezdtem rózsaszínt használni! Na nem az eddig is nagyon kedvelt erős pinket, hanem azt a babás, halovány, simulós fajtát... Még ilyet! Minden esetre hálásnak kell lennem a kiscsajnak, hogy előhozta belőlem ezt az oldalamat. Nem is gondoltam volna eddig, hogy jóleső érzés fog majd el egy ilyen színvilágú oldal elkészítése után*.

Erről van szó:


Felhasználtam: Bóbita ATC, Toni ATC, Beedee ATC, Dido vssz, LeaUgoScrap_Free A La Plage


Még egy köszönettel tartozom, méghozzá az After The Christmas készletek alkotóinak (most Bóbita, Toni és Bee készletéből szemeztem). Olyan jó dolog, hogy ennyi tehetséges, magyar alkotó munkáit használhatom, absolut gratis. Köszönöm, Lányok!

* A blendinget bizony még gyakorolnom kell. Mikor fog vajh olyan biztosan járni a kezem, mint Toni kiassszonynak? 

F36

Az én csodacsigám dacol ám a hóval!

F35

Tegnap lemaradt. Esik, és még mindig...

2012. február 4., szombat

Bocimobil, avagy mit tehet az ember, ha szobafogságra van ítélve, van egy csomag túrója, amit fel kell használni, és nincs kedve túrós palacsintát enni?

Például megfogadva Kisnyul ajánlását, bocimobilt süt. Nem ez nem a legújabb Nokia fejlesztés, mégcsak nem is egy új okostelefon neve. Ez egy rendkívül egyszerű, igazán gyorsan elkészülő, ugyanakkor nagyon finom süti.

Ha kezdő vagy a szakmában, ha nincs sok időd a sütésre, ha csak valami egyszerűt akarsz összedobni: a bocimobil a megoldás!



A tésztához:
1 tojás
11 evőkanál étolaj
15 evőkanál liszt
11 evőkanál cukor (én kevesebbet tettem bele)
2,5 dl tej
2 evőkanál kakaópor
1 kávéskanál szódabikarbóna

A töltelékhez:
25 dkg tehéntúró (én többet használtam)
1 tojás
1 evőkanál búzadara
1 csomag vaníliás cukor
5 evőkanál cukor (ebből is kevesebbet tettem)
ízlés szerint pár csepp citromlé vagy reszelt citromhéj

A tészta hozzávalóit csomómentesre keverem. Beleöntöm egy tepsibe (én sütőpapírt használok, de ehhez a sütihez az sem kellene, mert az olaj miatt nem ragad le). A töltelék hozzávalóit is összekeverem, és a sütemény tetejére teszem egy kanál segítségével, kupacokat alakítok belőlük. Ezek lesznek a bocifoltok. Az így elkészült süteményt előmelegített sütőbe teszem (180-200 fok), és kb. 20-25 percig sütöm.