Toszkán hangulatban

Tudom, tudom. Nagy a csend mostanában errefelé. Pedig nem mondhatnám, hogy eseménytelen az élet. Csak mindezek dokumentálása esik valahogy nehezemre... Erőltetni, meg nem akarom.
Azért íme néhány fotó legutóbbi alkotásaimról, melyek ezúttal a toszkán napsütés jegyében születtek.

Ecsetet ragadtam: második felvonás

Második tematikus-festős estének az "Anglia – Az ötórai teák világa" címűt választottam a Made by You ajánlatából. Nem bántam meg. Mindig is vonzottak a finom porcelánok, a csodálatos motívumok; ugyanakkor nem vagyok az a habos-babos-rózsás lány, emiatt egyfajta kihívásnak tekintettem megfesteni valamit ebben a stílusban.

Egy Nizza fantázianevű csészére esett a választásom: sokkal öblösebb a pereme a hagyományosnál. Fineszes voltam, hiszen így egyszerűbb festeni a csésze belsejébe. :-) A konkrét minta a helyszínen alkault ki, mert noha nézegettem előre inspirációs képeket, oldalakat, a hely varázsa és az ottani társaság végül is arra "kényszerített", hogy átalakítsam az eredeti terveket. Ismét remek kis csapat gyűlt össze, nagyon jól szórakoztam és sokat nevettem. Már amikor nem a nyelvem lógott az erős koncentráció miatt...

És akkor jöjjön az én ötórai teás csészém:

Nagyon büszke vagyok a rózsákra...

Bizony a vonal kissé csálé lett.

Ecsetet ragadtam

Nem is igazán emlékszem már, hogyan toppant be az életembe a kerámiafestés. Talán Ildi mesélt róla először, és bizonyára a madebyyou reklámjait is láttam ilyen-olyan kreatív lapokban. Az utolsó löketet pedig  -emlékeim szerint - mindenképpen Ildi karácsonyi ajándékainak nézegetése adta. Az is igaz persze, hogy újabb és újabb kreatív technikák kipróbálásához, elsajátításához valahogy mindig kedvem van... :-)

Az év eleje a munkahelyen nem feltétlenül stresszmentes, így aztán igazán jól esett a közelmúltban beugrani a Királyi Pál utcai műhelybe: ecsetetet ragadva megszabadultam minden összegyűlt feszültségemtől. Első alkalommal egy tematikus estén vettem részt, ahol megismerkedhettem a magyar népi motívumokkal, a különböző kerámiaedények történetével és magával a kerámiafestéssel, annak technikáival is. Nagyon kedves "alkalmazottak" fogadtak, terelgettek, minden kérdésemre türelmesen válaszoltak, limonádéval itattak... fantasztikus élmény volt!

Az első este eredménye:

Mivel az igen aprólékos és pepecselős mintát egy alkalommal nem sikerült (3 rétegben) megfesteni, visszamentem befejezni. Meglepően hamar végeztem az eltervezett feladattal, így belevágtam egy kisebb projektbe is. Anyának készítettem ajándékba egy kis kávéscsészét. Imádja a zöldet és a lilát, de mivel ez utóbbival én még nem vagyok jó barátságban, csak módjával használtam. :-)

A második este ez készült:

Nem lehet tökéletesen megfogalmazni azt az érzést, amit ezek a (kész) alkotások szereztek nekem: siker, elégedettség, öröm, ellazulás, boldogság, sohanemakarombefejezni, mikorlehetújatkezdeni... illetve ezek egyvelege. Ajánlom mindenkinek: alakítsátok úgy a családi kasszát*, hogy beleférjen egy-egy alkalom és tapasztaljátok meg az alkotás örömét!

* Igen, a történethez hozzátartozik (fránya anyagiasság), hogy a kerámiatárgyak nem éppen a legolcsóbbak (na persze minden relatív). Viszont az árban benne van az összes festék, az égetés, a külső réteg felvitele és a sok-sok segítség is.