Békalencse csigaházzal és a tóban tükröződő kék éggel.
2012. június 30., szombat
Vers mindenkinek
Kányádi Sándor: Szitakötő tánca
Zurrogó-zirregő
szitakötő tánca
csipkét ver a csengve
csobogó forrásra.
Zirren kéken, zölden,
sásról sásra táncol,
úgy veri a csipkét
önnön árnyékából.
Reggeltől napestig
egyvégtében járja,
de csak alkonyatkor
látszik a munkája.
Akkor aztán pitypang,
káka, békalencse,
s a csobogó forrás
minden egy szem kincse.
Szitakötő szőtte
csipke alatt csillog,
s alábújik inni
az esthajnalcsillag.
csipkét ver a csengve
csobogó forrásra.
Zirren kéken, zölden,
sásról sásra táncol,
úgy veri a csipkét
önnön árnyékából.
Reggeltől napestig
egyvégtében járja,
de csak alkonyatkor
látszik a munkája.
Akkor aztán pitypang,
káka, békalencse,
s a csobogó forrás
minden egy szem kincse.
Szitakötő szőtte
csipke alatt csillog,
s alábújik inni
az esthajnalcsillag.
2012. június 29., péntek
2012. június 28., csütörtök
F180
Most láttam másodszor. Gyalog galopp a Madáchban. Megőrülsz tőle vagy megőrülsz érte. Nincs középút... Én a második táborba tartozom. :-)
forrás: http://www.montypythonsspamalot.com/downloads.php
forrás: http://www.montypythonsspamalot.com/downloads.php
2012. június 27., szerda
2012. június 26., kedd
2012. június 25., hétfő
2012. június 24., vasárnap
F175-F176
Túl sok nekem ez a napsütés. Barangolni mentem árnyékba, víz mellé. És beszereztem pár finomságot...
2012. június 23., szombat
Vers mindenkinek
Nemes Nagy Ágnes: Kakukfű
A kakukfüvet ismered?
Oly csepp, szelíd, gyengelila,
hogy észre sem veszi a réten
szinte senki emberfia.
De amikor leszáll az est,
mikor a mező szendereg,
s arra járnak az esti lepkék,
a fémes-szürke szenderek,
nagy potrohukat, fejüket
befonja akkor, mint a fátyol
a kakukfű mézes szaga
s lebukfenceznek illatától.
A kakukfüvet ismered?
Oly csepp, szelíd, gyengelila,
hogy észre sem veszi a réten
szinte senki emberfia.
De amikor leszáll az est,
mikor a mező szendereg,
s arra járnak az esti lepkék,
a fémes-szürke szenderek,
nagy potrohukat, fejüket
befonja akkor, mint a fátyol
a kakukfű mézes szaga
s lebukfenceznek illatától.
2012. június 22., péntek
F174
Titkos-titokzatos készülődés közepette bizony megéhezik az ember. Jól jön ilyenkor a konyakos szarvaspástétom! Nem csak ínyenceknek...
2012. június 21., csütörtök
2012. június 20., szerda
2012. június 19., kedd
(Be)jelentés
És akkor kérem, (még a múlt pénteken) egy kisebb összeg fejében* megkaptam a karosszériástól a vadiújjobbhátsóajtós autómat, majd azzal a lendülettel be is adtam a szervizbe. Onnan pedig egy (immár jelentősebb) összeg fejében ma reggel távoztam. Akarom mondani távoztunk. Csili. Vili. Vagy ha a régi, ócska viccet akarnám felemlegetni, azt kérdezném: mi a különbség az autó és valaha között? Az autó szebb, mint valaha.**
* Értsd: önrész.
** Én kérek elnézést!
** Én kérek elnézést!
2012. június 18., hétfő
F170
Vennem kellett pár dossziét, hogy az egyre növekvő számú számlákat, iratokat megfelelő környezetben tudjam tárolni...
2012. június 17., vasárnap
2012. június 16., szombat
Vers mindenkinek
Percy Bysshe Shelley: A lepke vágya
A szót, mit a sárba rántanak,
nem szennyezem én be.
Az ízérzést, mit úgy gyaláz a vak,
még te is ne nézd le.
Van remény, mi kétséggel rokon,
megfojtani hát ki merész,
s kedvesebb tőled a szánalom,
mint mástól a józan ész.
Mit az emberek így hívnak: szerelem,
nem azt adom én neked,
de az áhitatot, mit rejt szívem,
s mi megindítaná az eget,
a lepke vágyát a csillag után,
fényszomjat, mit érez az éj,
vágyat, mely a lét sötét kapuján
kiröppent az ég felé.
(Kálnoky László fordítása)
A szót, mit a sárba rántanak,
nem szennyezem én be.
Az ízérzést, mit úgy gyaláz a vak,
még te is ne nézd le.
Van remény, mi kétséggel rokon,
megfojtani hát ki merész,
s kedvesebb tőled a szánalom,
mint mástól a józan ész.
Mit az emberek így hívnak: szerelem,
nem azt adom én neked,
de az áhitatot, mit rejt szívem,
s mi megindítaná az eget,
a lepke vágyát a csillag után,
fényszomjat, mit érez az éj,
vágyat, mely a lét sötét kapuján
kiröppent az ég felé.
(Kálnoky László fordítása)
2012. június 14., csütörtök
CEWE 159
Ezen a héten megint gyerekkarmester vezényletére készülnek az oldalak. Blanka után most Lili is megmutatta, hogy van fantáziája, és igenis tud tanácsot adni témaválasztás ügyében. Nemes egyszerűséggel arra kért bennünket, hogy legyen torta az oldalon.
Itt is üzenem Lilinek, hogy a kínzás csúnya dolog! Vegye tudomásul, hogy nem szabad édesszájú felnőtt néniket bántani azzal, hogy mindenféle sütis képeket kell nézegetniük az interneten. Brrr. Borzalmas napjaim voltak! :-) Mivel saját készítésű tortafotóm nincs, kénytelen voltam a netről szerezni egyet...
Felhasználtam: rita006_cookie, giny_give five, DHD-AgnesBiro-RenewedSpirit-Blogfreebie, krisssz_miracle, SP_Splendid, FDS-Shiny-Red, toni_miracle, süti az internetről
Itt is üzenem Lilinek, hogy a kínzás csúnya dolog! Vegye tudomásul, hogy nem szabad édesszájú felnőtt néniket bántani azzal, hogy mindenféle sütis képeket kell nézegetniük az interneten. Brrr. Borzalmas napjaim voltak! :-) Mivel saját készítésű tortafotóm nincs, kénytelen voltam a netről szerezni egyet...
A túrótortához különös kapcsolat fűz: gimis koromban volt nekem egy osztálytársam, egy fiú, akihez mondhatni szerettem volna picit közelebb kerülni. :-) Ő akkor már gyakorlott "cukrász" volt, emiatt kézenfekvő volt, hogy a sütikészítés jó indítótéma lehet egy beszélgetéshez. Mivel azonban nem akartam a levegőbe beszélni, elkezdtem én is sütögetni. Aztán ugyan a kapcsolatból nem lett semmi, én viszont beleszerettem ebbe a tevékenységbe és ma is nagy lelkesedéssel és gyakorlatilag bármikor hajlandó vagyok nekifogni egy torta, egy süti elkészítéséhez.
Barátnőmtől kaptam akkoriban egy süteményeskönyvet, ami a mai napig jóbarátom. Picit kajlák az oldalszélek, picit pacás, a lapok már hullanak belőle, de a szívemhez nőtt. És ebből sütöttem életem első igazi tortáját: egy mazsolás túrótortát. Valami ilyesmit...
És a híres mazsolás túrótorta recept, amit ki tudja, hányszor sütöttem már...
Négy tojássárgáját 20 dkg porcukorral, 10 dkg vajjal és egy csomag vaníliás cukorral habosra kavarok. Tovább keverem 50 dkg áttört túróval, és hozzáadok 10 dkg jól megmosott, megszárított mazsolát. Belereszelem egy citrom héját. Hozzákeverek 2,5 evőkanál búzadarát és a kemény habbá vert tojásfehérjéket (pici sót teszek bele). Egy kivajazott kerek tortaformát megszitálok zsemlemorzsával, beleöntöm a masszát és forró sütőben megsütöm. Úgy mint a piskótát, azaz ha a beleszúrt fogpiszkálóra már nem tapad a massza, készen van. A széleit késsel fellazítom és deszkára borítva kihűtöm a tortát. Akár így is fogyasztható, de lehet rá porcukrot szórni, bevonni csokoládémázzal vagy gyümölccsel megrakni. Jó étvágyat!
2012. június 13., szerda
2012. június 12., kedd
2012. június 11., hétfő
2012. június 10., vasárnap
F162
Nincs egy rongyom... ti szoktátok így érezni? Ma beszerzés volt. Picit merész színek. De hiszen nyár van! :-)
Mucci
... alias Dalma. Lassan fél éves nagylány! Anyukája küldött friss képeket. Édes pofika.
Felhasználtam: ZZS iDSD 2011 - Memory Keepers Template by DoggiNou, Janka Neon Love, Janka staple
2012. június 9., szombat
F161
Minden frissen a piacról: a borsó, a répa, a csirke, a körömvirág. A palacsinta már csak hab a tortán (ha élhetek ezzel a képzavarral).
Vers mindenkinek
William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok
Sétáltam, mint felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, -
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, - néztem, - nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
(Szabó Lőrinc fordítása)
Sétáltam, mint felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, -
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, - néztem, - nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
(Szabó Lőrinc fordítása)
2012. június 8., péntek
Három élménykapszula
Most, hogy az autóra műtét vár, míg orvosnál van, vettem egy BKV hetibérletet. És ha nincs a BKV, nem lennék gazdagabb három élménnyel.
1. Szokásos heti masszázs után kóboroltam Dél-Budán a villamosmegállóba, majd mikor láttam, hogy jön a busz is, inkább ezt választottam. Igen ám, de ez garázsmenet volt. Hogy, hogy nem, mégis megállt, hát felszálltam rá. Sehol egy utas, csak én, meg a sofőr. Kedves arcú, hatvanas. Úgy végigvitt a Tétényi útig, hogy sehol meg nem álltunk, szinte süvítettünk át Újbudán. Megköszöntem neki, ő is visszaköszönt.
2. Átszálltam a 173E járatra. Csuklós busz. Középen, a kör alakú forgóban kaptam helyet. Gyerekek! A busz elejét és hátsó részét összekötő gumiharmónika elvált a kerettől, így lehetővé téve, hogy a kedves utasok ne kókadozzanak a melegtől, legyen légáramlat. Volt abban valami szürreális, hogy alattam ugyan furcsa hangok kíséretében nyeklett-botlott a busz, de felettem ott volt a kék ég! A sebességről pedig inkább ne is tegyünk említést. Szerintem a sofőr a hétvégi gyorsasági futamra edzett...
3. Örs vezér tere, HÉV megálló. Fiatal gyerekek, lehettek vagy 14-15 évesek. Két fiú, két lány. Lányokon alig rövidnadrág, fiúkon sapi, egyikőjük kezében egy nagy csomag ropi. Én úgy, de úgy megkívántam egy szálat, hogy legszívesebben odamentem volna és kértem volna belőle. Na, de azért mégsem! Felszálltam az első kocsiba, történetünk szereplői szintén. Teljes ajtószélességben elfoglalták a helyet, játszották az agyukat, rondán beszéltek, telefont bizgeréltek stb. De! Mikor látták, hogy én az első megállónál leszállni készülök, odaengedtek az ajtóhoz. Sőt! Az egyik srác megkínált ropival. Egy hibát vétett. Előtte így szólt a mellette álló lányhoz: "Vigyázz, állj odébb. A néni le akar szállni." No comment. :-)
1. Szokásos heti masszázs után kóboroltam Dél-Budán a villamosmegállóba, majd mikor láttam, hogy jön a busz is, inkább ezt választottam. Igen ám, de ez garázsmenet volt. Hogy, hogy nem, mégis megállt, hát felszálltam rá. Sehol egy utas, csak én, meg a sofőr. Kedves arcú, hatvanas. Úgy végigvitt a Tétényi útig, hogy sehol meg nem álltunk, szinte süvítettünk át Újbudán. Megköszöntem neki, ő is visszaköszönt.
2. Átszálltam a 173E járatra. Csuklós busz. Középen, a kör alakú forgóban kaptam helyet. Gyerekek! A busz elejét és hátsó részét összekötő gumiharmónika elvált a kerettől, így lehetővé téve, hogy a kedves utasok ne kókadozzanak a melegtől, legyen légáramlat. Volt abban valami szürreális, hogy alattam ugyan furcsa hangok kíséretében nyeklett-botlott a busz, de felettem ott volt a kék ég! A sebességről pedig inkább ne is tegyünk említést. Szerintem a sofőr a hétvégi gyorsasági futamra edzett...
3. Örs vezér tere, HÉV megálló. Fiatal gyerekek, lehettek vagy 14-15 évesek. Két fiú, két lány. Lányokon alig rövidnadrág, fiúkon sapi, egyikőjük kezében egy nagy csomag ropi. Én úgy, de úgy megkívántam egy szálat, hogy legszívesebben odamentem volna és kértem volna belőle. Na, de azért mégsem! Felszálltam az első kocsiba, történetünk szereplői szintén. Teljes ajtószélességben elfoglalták a helyet, játszották az agyukat, rondán beszéltek, telefont bizgeréltek stb. De! Mikor látták, hogy én az első megállónál leszállni készülök, odaengedtek az ajtóhoz. Sőt! Az egyik srác megkínált ropival. Egy hibát vétett. Előtte így szólt a mellette álló lányhoz: "Vigyázz, állj odébb. A néni le akar szállni." No comment. :-)
2012. június 7., csütörtök
CEWE 158
Az egész úgy indult, hogy Krisssz válságba került, és nem jutott eszébe egyetlen épkézláb kihívásötlet sem. Na, de mire valók a gyerekek, ha nem arra (is), hogy segítsék a bajba jutott felnőtteket! Így Blanka javaslatára madaras oldalt kellett alkotni.
Jó móka volt! Először is: nekem nincsenek madaras képeim. (Ahogyan Krisssz írta egy hozzászólásában, ahhoz türelem, idő, kitartás kell... Nemhiába olyan profik a madárfotósok.) Találtam viszont kutatómunkám során vicces verseket, történeteket, amik madarakhoz kapcsolódnak*. Így nem erőltettem a konkrét madárfotót, hanem inkább a legeslegelső gondolatomba kapaszkodtam. Dr. Bubót tettem meg az oldal hősének. Mégiscsak madár ő is!
Felhasználtam: RPENN_expressyourself, Bóbita HD, dedesmith_lorilee, MaryPop_PoppyFields, ElkaRomero_WB-Pset, DD_vssz, Beszteri template átalakítva, kép az internetről (a minősége nem éppen tökéletes)
A szívélyes gólya mit vett a fejébe?
Meghívta a nyájas varangypárt ebédre.
Sôt továbbment - még a kicsik is jöhetnek!
De azt már nem mondta meg, hogy csak köretnek...
Jó móka volt! Először is: nekem nincsenek madaras képeim. (Ahogyan Krisssz írta egy hozzászólásában, ahhoz türelem, idő, kitartás kell... Nemhiába olyan profik a madárfotósok.) Találtam viszont kutatómunkám során vicces verseket, történeteket, amik madarakhoz kapcsolódnak*. Így nem erőltettem a konkrét madárfotót, hanem inkább a legeslegelső gondolatomba kapaszkodtam. Dr. Bubót tettem meg az oldal hősének. Mégiscsak madár ő is!
Felhasználtam: RPENN_expressyourself, Bóbita HD, dedesmith_lorilee, MaryPop_PoppyFields, ElkaRomero_WB-Pset, DD_vssz, Beszteri template átalakítva, kép az internetről (a minősége nem éppen tökéletes)
*
Romhányi József: Gólya vendégség
A szívélyes gólya mit vett a fejébe?
Meghívta a nyájas varangypárt ebédre.
Sôt továbbment - még a kicsik is jöhetnek!
De azt már nem mondta meg, hogy csak köretnek...
2012. június 6., szerda
Gyógyulunk
Igen, így többes számban. A kocsi is, meg én is. Az elmúlt egy hét viszontagságos, lélekörlő és energiazabáló napjai után már látom a fényt az alagút végén. Gyógyul a repedés a karosszérián és a bensőmben. Az autó a lakatosműhelyben kap ráncfelvarrást, újrafényezést, ajtócserét; én meg hétfőn a kozmetikusnál szinte ugyanezeket... Remélem, rajtam is szembetűnő lesz a változás! :-)
2012. június 5., kedd
2012. június 4., hétfő
F156
Bevettük Drégely várát. Nem 12000 voltunk (mint a törökök), igaz védők sem voltak...
Arany János: Szondi két apródja (részlet)
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.
Ha tovább szeretnéd olvasni, katt ide.
2012. június 3., vasárnap
2012. június 2., szombat
CEWE 157
Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Hogy ezt most miért mondom? Mert mesélni támadt kedvem... Ugyanis ezen a héten Krisssz arra bíztatott bennünket, hogy a múlt hétvégi gyereknappal összefüggésben áruljuk már el neki, mi is a MI kedvenc mesénk. Nem a gyereké, nem az unokahúgé, hanem a MIÉNK. A feladat elvégzéséhez pedig nagyszerű kis csomagot állított össze, ha netalán könyves háttérre vagy papírszeletkére lenne szükségünk.
Felhasználtam: Soco_ACO_Bruissements d'une renaissance, Delicious Scraps_SpringMini7, rita006_cookie, MdGroot_Sail, kovaxka_retro, meg egy csokipaca.
Gombóc Artúr kedvenc csokis brownie-ja
Hozzávalók egy 16x23 cm-es, kis tepsihez:
150 g étcsokoládé
40 g vaj
4 ek. kakaópor
2 tojás
180 g cukor
1 ek. vaníliakivonat
csipet só
90 g liszt
Egy kislábosban, nagyon kevés vízzel, kis lángon fölolvasztom a csokit, majd belekeverem a vajat. Hozzáteszem a vaníliakivonatot, a csipet sót és a porcukrot is. Egy tálban összekeverem a csokis masszát 2 tojással, aztán a lisztet is beleteszem. A tepsit kibélelem sütőpapírral és beleöntöm a masszát. Előmelegített, közepes lángú sütőben, kb. 25 percig sütöm. A brownie akkor jó, ha nem sül meg teljesen. Ha már elég szilárd, de alja még kissé ragacsos: pont jó!
Borzalmas hetem volt, csőstöl jött a baj: ahogy a nagykönyvben meg van írva! Jól esett tehát elgondolkodni azon, milyen meséket is szerettem annak idején. Már gyerekkoromban rengeteget olvastam, havonta jártam a könyvtárba, és Holle anyó meg a Pöttyös Pannis történetek nagyon megmaradtak emlékezetemben. De sajnos egy valamirevaló rajzot sem tudtam leszedni a netről. Így elővettem egy másik kedvencemet, ami rajzfilmként szögezett a TV elé. Pom-pom meséi. Ugye emlékeztek? Picúr, megvárhatlak? És ült az ágon, azon a szééééép, hosszú ágon. Fel. Le. Fel. Le. És így tovább...
Ha már Pom-pom, akkor Gombóc Artúr, meg az ő híres csokoládéi. És innentől kezdve ment minden, mint a karikacsapás. Igaz a végeredményben nem tudtam visszaadni azt az oldalt, ami a fejemben olyan jól összeállt, de azért talán ez is elmegy.
Ráadásként pedig íme az ígért bónuszrecept:
Hozzávalók egy 16x23 cm-es, kis tepsihez:
150 g étcsokoládé
40 g vaj
4 ek. kakaópor
2 tojás
180 g cukor
1 ek. vaníliakivonat
csipet só
90 g liszt
Egy kislábosban, nagyon kevés vízzel, kis lángon fölolvasztom a csokit, majd belekeverem a vajat. Hozzáteszem a vaníliakivonatot, a csipet sót és a porcukrot is. Egy tálban összekeverem a csokis masszát 2 tojással, aztán a lisztet is beleteszem. A tepsit kibélelem sütőpapírral és beleöntöm a masszát. Előmelegített, közepes lángú sütőben, kb. 25 percig sütöm. A brownie akkor jó, ha nem sül meg teljesen. Ha már elég szilárd, de alja még kissé ragacsos: pont jó!
Vers mindenkinek
Fodor Ákos: Ajánlott program
érkezz sírva, majd
gyakorold a nevetést
s mosollyal távozz
érkezz sírva, majd
gyakorold a nevetést
s mosollyal távozz
2012. június 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)