2012. július 7., szombat

Vers mindenkinek

Hajnal Anna: Messziről

Reggel van, ágyamon ülök,
de enyém messze tenyered,
és hirtelen csókom nyomán
finom köd futja be szemed.
Be édes fészekre talált
ajkamnak bujkáló tüze,
szorongás száll fel szívedig,
s a reggel fűszeres íze
lángokkal csap szét ínyeden,
és minden ered megtelik
szúró villámokkal,
amik fel-felcikkázva szívedig
vakítanak, s Te nem tudod,
mitől őrült meg reggeled,
míg ajkam lassan,
szomjasan csókolja
ájult tenyered.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése