2012. március 18., vasárnap

Lazacfogás Jemenben

A film megtekintése részemről nem volt tervezett. Itt a hangsúly a "részemről" mondatrészen van. A húgom ugyanis, már a KLM járatának landolása után 25 perccel, a hazaúton, egy hosszú listát lobogtatott, melyen az itthontartózkodása alatt megtekintendő filmek listája olvasható. Nem rövid listáról beszélek, és a megtekintendő is inkább amolyan kötelező felhanggal olvasandó. Mintha legalábbis az ország elhagyásakor a nemlétező moziellenőr-határőr kikérdezné a távozót, hogy tényleg látta-e az összes filmet, különben nem engedi felszállni a gépre... :-)

A lista - szokás szerint - leginkább ún. művészfilmeket tartalmaz. Egyik másik címének elolvasása is problémát okozott számomra, hát még a megtekintése. No, nem mintha afféle falusi libának tartanám magam, de nem szeretnék egy dán, depressziós ürgét hallgatni/nézni másfél órán keresztül. Ugye megértitek? Mivel azonban mindenképpen szerettem volna vele menni, a fenti filmre (Lazacfogás Jemenben) esett a választásom. Azon kívül, hogy láttam egy moziplakátot, semmit nem tudtam a filmről.

Forrás: http://filmek.s9.hu


A film története nem rejt nagy titkokat, nincsenek benne hatalmas meglepetések. Az alapsztori szerint egy óriási vagyonnal rendelkező jemeni sejk szeretne saját hazájában lazacot fogni, és ehhez egy brit szakember segítségét kéri. A regénnyel ellentétben itt nem a sejk személyisége és a lazactelepítés általi szándéka domborodik ki, hanem (annak ellenére, hogy nem amerikai a film) az a szerelmi szál, ami a haltelepítéssel megbízott Ewan McGregor és a projektet vezető Emily Blunt között szövődik. A film alapja egyébként egy regény, melyet a szerintem magyar származású Paul Torday írt (a neve alapján gondolom).

Túl magvas mondanivalót tehát ne várjon az, aki megnézi a filmet. Talán a "ha igazán akarod, nem létezik lehetetlen" mondanivalót tudnám kiemelni. Viszont nagyon szép képeket láthatunk Skóciáról,  egészen közelieket a halakról, és izgalmasakat a jemeni sivatag közepén épülő víztározóról, haltelepről. És igazán cuki Ewan McGregor skót-brit akcentusa (feliratos a film). Tetszett a film zenéje és jók a kameraállások: volt hogy a kamera gyakorlatilag a víz felszínén elhelyezve egyszerre mutatta a víz feletti és víz alatti képet.

Vicces, romantikus, könnyed másfél óra. Ezt tudom ígérni!

1 megjegyzés:

  1. Nem jött meg a kedvem a filmhez, de Ewant szeressem! Örülök,hogy jót választottál. Engem sajnos a művészfilm kategóriától a hideg kiráz, és én sok olyan filmet is ide sorolok, amit ún. ALAPfilmnek tartanak a moziguruk, és amiért lehet, hogy verét kapnék, de nekem semmi vicces nem volt a GYalog-galoppban (bocs, nekem erőltetett), az agyonnépszerűsített üvegtigris sem az én filmem, és az ARGO meg annyira szánalmasan sz@r volt, hogy kockájára nem emlékszem, a film után azonnal helyet töröltem az agyamban...kemény kritikus vagyok :))))

    VálaszTörlés