Böröczki Mihály: Ahogy-valahogy
Ahogy finom kezeddel rám cirógatsz,
ahogy nem félek érted semmitől,
ahogy az egyből mindig milliót adsz,
ahogy kiráncigálsz a bármiből,
valahogy így esik a fény hajadra,
valahogy így ér szemedig a távol,
valahogy így kezd szavam a szavadba,
valahogy így jön, megy minden magától.
Köszönöm.
VálaszTörlés