2013. május 19., vasárnap

Úticél: Vácrátót

Bizonyára mindenki életében  vannak olyan helyek, melyek egyszerűen megunhatatlanok. Lehet hűvös tavasz, forró nyár vagy balzsamos ősz, bármikor kedvet érzünk a viszontlátásra. Az én életemben az egyik ilyen Vác és a közelében található Vácrátót, a maga csodálatos arborétumával.
Ma is gondoltam egyet, és ebéd után felkerekedtem. Csak úgy. "Világot látni", fotózni, napsütést magamba szívni és színeket látni. Nem csalódtam: finom volt a ribizlifagyi a Desszertszalonban, hangulatos volt a Duna-part és a korzó, és noha az arborétum előtt hatalmas autórengeteg várt, érdemes volt nem meghátrálni. Bent egész egyszerűen elnyelte a tömeget az arborétum hatalmas területe, és egyáltalán nem volt zsúfoltság...
Életképek következnek.














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése