2012. december 31., hétfő

F366

Sok szeretettel. Egy idei utolsó kép és egy kis zene. Boldog új évet mindenkinek!


2012. december 30., vasárnap

F365

Milyen furcsa! Ez a 365. fotó ebben az évben, és még nincs vége 2012-nek! Hiszen szökőév van... és így holnap jön még egy bónuszkép. :-) Itt és most bemutatom nektek Dezső(ké)t. Szegény miattunk (vagy inkább értünk?) lelte halálát, igaz, azért ittunk az egészségére (mármint az elmúltra).


2012. december 29., szombat

F364

Hogyan varázsoljunk tavaszt a konyhaablakba? Végy egy kankalint (primula), töltsd fel egyik üvegvázádat (héjas) földimogyoróval (ami kimaradt a koszorúkészítésből), helyezd rá a cserepet és a hézagokat is töltsd fel a mogyoróval. Kész!


Vers mindenkinek

Ágai Ágnes: Télvíz

Hideg van. Szürke ég.
Egymáshoz bújó, fázós fellegek.
A Nap hivatalos ügyben
tárgyalásra ment.
Ülök a szobában.
Két deci forró szeretetre vágyom.

2012. december 28., péntek

F363

Mutatom, ilyen lett. Mind-mind nagyon-nagyon finom-finom. Az alap ugyanaz a trüffel*, csak a bevonat változik.




*Csokis trüffelgolyók

2 dl habtejszín
25 dkg jó minőségű csokoládé (inkább étcsoki, de lehet keverni is)
5 dkg vaj (nem margarin!)
ízetéshez (ha szeretnénk): likőr vagy konyak vagy pálinka (2 evőkanál) (nagyon jól illik a narancs vagy a málna íze az étcsokihoz)
díszítéshez: jégcukor, színes/barna tortadara, kakaópor (cukrozatlan, jó minőségű), darált dió/mandula/mogyoró

A tejszínt felforralom, a csokoládét vízgőzön felolvasztom. Összekeverem a tejszínt, a csokoládét és az alkoholt, beleteszem a vajat is, és legalább 2 percig robotgéppel vagy kézzel keverem. Ha kihűlt a massza, legalább 1 órára a mélyhűtőbe teszem. Ezután már jól lehet golyókat formázni belőle. A diónyi méretű golyókat a tetszőlegesen kiválasztott díszítésbe forgatom, és kis papírokba teszem. Fontos, hogy fogyasztásig, vagy az ajándékozásig hűtőben kell tárolni!

2012. december 27., csütörtök

F357-F358-F359-F360-F361-F362

Nem, nem a mákos beigli, nem is a töltött káposzta vagy netán a sült hal vitt el. Ezek ugyanis nincsenek nálunk az ünnepi asztalon. Egyszerűen a technika, illetve annak (némi) hiánya okozta távollétemet a portáltól. No, de ismét a fedélzeten! Kipihenve (talán túlságosan is), pár kilóval gazdagabban és teli puttonnyal tértem vissza fővárosunkba. :-) Óóóóóóriási lemaradásban vagyok, ezért most zanzásítva az elmúlt napok eseményei képiesítve.

Rudolf a messzi Luxemburgból látogatott el hozzám.

Lehet sütni, főzni: bővült a fűszerkommandó.

Ezek még töltésre várnak. Holnap trüffel kerül beléjük.

Régi álmom: digitális konyhai mérleg.

Ez már a második töltés. Sajnos az első szállítmány idejekorán elfogyott...

Új mini orchideavirágok vártak rám az ablakban.

2012. december 22., szombat

Vers mindenkinek

Böröczki Mihály: Karácsonyi nyitvatartás

Pont a végtelennel szemben,
a semmivel átellenben,
van egy kapu, rézbilincsben,
se széle, se hossza nincsen.
A halandó nem tud róla,
nincs őre, se vigyázója,
attól nyitott, attól kerek,
ki-bejár rajt a szeretet.
Minden évben tárt két szárnyon
által lódul a karácsony.
Nyikorogná szerencsétlen,
mért nem járja egész évben?
S meg se moccan. Hiszen egyszer
sarkig kitárta a Mester.

2012. december 21., péntek

F356

Eddig semmi jele. Mármint a világvégének. Mondjuk még van vagy másfél óra éjfélig... :-) Minden esetre azért elmentem reggel kozmetikushoz. Lesz, ami lesz, de legalább jól nézzek ki. Na. Este meg elmentünk és meghallgattuk Zséda jazzes koncertjét. Így mulattam ma.

Luxemburgi jókívánságok karácsonyra és újévre.

2012. december 20., csütörtök

F355

Kertész vagy cukrászlány. Mindkettő szívesen lennék bármikor. Ugyan általában fifti-fifti az állás, ma inkább Hannah-nak éreztem magam a Süti Édenből. Nekiálltam ugyanis alkotni. Egy kis linzer, egy kis fenséges kapucsínó korong*. Hihetetlen, hogy szinte bármikor, bármilyen helyzetben boldogságot ébreszt bennem egy-egy süti elkészítése: már a recept elolvasása is, a hozzávalók kikészítéséről, a méricskélésről és az összeállításról nem is beszélve. Ha pedig még díszíteni is lehet, az az igazi!

Kapucsínós korongok sütés előtt.

Felturbóztam egy kis olvasztott étcsokival.

Van baracklekváros és eper-áfonya lekváros is.
* Kapucsínókorongok

15 dkg vaj (én margarinnal készítettem)
2 dkg instant kávépor (szerintem ez sok bele)
2 tk. vaníliaaroma
2 tk. rum vagy konyak vagy valamilyen likőr
25 dkg cukor (na, ez azért túlzás, én kb. 15 dkg kristálycukrot tettem bele)
2 egész tojás (csak úgy verd fel, mintha rántottát készítenél)
1 tk. szódabikarbóna
1 tk. sütőpor
10 dkg tejcsokoládé reszelve (itt az idő, hogy maradék csokimikulásokat felhasználd)
40 dkg liszt

A vajat felolvasztom, hozzákeverem a kávéport, a vaníliát és az alkoholt, majd addig keverem, amíg a  kávépor fel nem oldódik teljesen. Ezután hozzáadom a cukrot, a felvert tojásokat, a szódabikarbónát és a sütőport. Robotgéppel összekeverem. Ezután jön a csokireszelék, ezzel is simára keverem. Végül a lisztet adom hozzá kis adagokban. Egy idő után már fakanállal kell keverni, elég sűrű lesz. Nedves kézzel diónyi golyókat formázok a masszából és sütőpapírra teszem, egymástól 5-10 cm távolságra, és lelapogatom. Előmelegített sütőben kb. 10-15 percig sütöm (175 fokon). Én a végén csorgattam rá olvasztott csokit is.

2012. december 18., kedd

F353

Szépen lassan sorakoznak. Páran még csomagolásra várnak, de a legtöbb már készen várja az utazást.


2012. december 17., hétfő

F352

Szeretem a pillangókat. Évi valahogyan megsejtette ezt. Ezt kaptam ugyanis tőle. Köszönöm!!!




2012. december 16., vasárnap

F350-F351

Felakasztottam egy csokorral az előszoba-lámpára. Hátha. :-)

Tegnapi sütés eredményei.

Vers mindenkinek

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben,
ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
s amit az élet vágott,
beheggesztem a sebet a szívemben,
és hiszek újra égi szeretetben,
ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
hallok, szomorún nézek,
a kis Jézuska itt van a közelben,
legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
s ne csak így decemberben.

2012. december 14., péntek

F348-F349

Zsúfolt egy hét, az már biztos. Tegnap fogorvos+ékszervásár+vacsora a kollégákkal*, ma forraltboros-krampampulis-fagyoskodós vásár a barátokkal. És még egy adag mézeskalácstésztát** is be kell gyúrnom. Holnap ugyan munkanap, de utána kezdődik az össznépi sütés! Már várom...



* Folytatódott a híres A nagyvilág ízei projekt. Részletek talán később.
** Én minden évben a csokis mézeskalácstésztát gyúrom és sütöm.

Csokis mézes
55 dkg liszt
30 dkg margarin
2 tojássárga
10 dkg porcukor
10 dkg méz
szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, gyömbér (vagy mézessütemény fűszerkeverék)
1 mk sütőpor
4 dkg jó minőségű kakaópor (nem cukrozott!)

A lisztet és kakaóport összekeverem. Elmorzsolom benne a lágy margarint. Majd hozzáadom a többi hozzávalót is. Gyúrom-gyúrom, majd hűtőben pihentetem. Minimum 3 óra kell neki, maximum 1 nap. 2-3 mm vastagságúra kinyújtom, szaggatom és díszítem. Végül előmelegített sütőben (180-200 fok) sütöm 5-6 percig. Az benne a jó, hogy nem kell várni amíg megpuhul, azonnal fogyasztható!

2012. december 12., szerda

F347

Két héttel ezelőtt, gyógytornára menet, belebotlottam egy orosz gasztronómiai termékeket árusító kis üzletbe. Sem akkor, sem ma nem tudtam ellenállni. Mármint az ott kínált konfétáknak. Gyerekkorom nagy barátai ezek a finom kis csokis-nápolyis-grillázsos (melyik milyen) édességek. A Krasznaja Sapocska, a Kara-Kum, a Babjevszkaja Belocska, a Miska Koszolapij... és még folytathatnám a sort. Nyami. Csak még egyet... :-)


2012. december 11., kedd

F346

Előszoba lámpája a lakókkal: fémből készült angyalka rugózik, Villeroy Boch porcelánvirágok "illatoznak" és pillangók szálldosnak.


2012. december 10., hétfő

F345

Tegnap még azt írtam a fb-on, hogy ez tuti nem lehet az enyém. A kis cseles Marjanka ugyanis szülinapos papírt használt, az enyém meg ugye februárban van. Aztán ma reggel ez az ismerős csomag volt az asztalomon. Mármint a netről, fényképről ismerős. És képzeljétek el, nem csalás, nem ámítás, én kaptam! Jóféle disznótoros finomságokkal teli doboz. Még sütike is van benne. Nyami. Drága mindenki ott Gerdén és a XIII. kerületben (is): KÖSZÖNÖM! :-)))


2012. december 9., vasárnap

F344

Tegnap baráti társaságunk remek ajándékokkal, csodaszép tárgyakkal, haszontalan kínai termékekkel, de leginkább sok-sok nevetőránccal gazdagodott. Összeültünk ugyanis rendes, éves Miki-bulinkra. A szabálylista nem hosszú: érezd jól magad, az ajándékod pedig legyen használhatatlan és/vagy saját készítésű. Én általában ez utóbbira szavazok, noha volt olyan év, amikor nem tudtam ellenállni egy-egy, a háztartásban nélkülözhetetlen tárgynak (például flitterekkel díszített, csipkés szélű ékszertartó doboz, 3D-s szentképet ábrázoló, letéphető lapú falinaptár stb.). Itt és most azt az ajándékot szeretném megmutatni, amit tegnap Balázstól kaptam. Kreativitásával megteremtette minden kézimunkaszerető fiatal lány álmát: egyszerre űzheti hobbiját, töltheti el kellemesen az időt, és vágyakozhat szívszerelme után... :-)





2012. december 8., szombat

Nyeremény!!!

És még azt szerettem volna mondani, hogy egy nagyon kellemes meglepetés ért ma reggel. Jociandi két vállalkozást is elindított: az egyik egy fantasztikus gasztrokaland (MiSüti), a másik pedig csodaszép tárgyak gyűjteménye (SweetLittleVintage). Ez utóbbi játékában lett enyém ez a fantasztikus ajándék. Köszönöm szépen!

Ez most valami jel az univerzumból? :-)

Forrás: https://www.facebook.com/SweetLittleVintageShop

F342-F343

Elmaradásban vagyok, ugyanis tegnap volt a céges karácsonyi vacsora, utána meg elmentünk kicsit szórakozni a kollégákkal... Nem értem túl későn/korán* haza, de azért hiányzik pár óra alvás. No, hiába, nincs mit tenni: nem vagyok már a régi, kell az éjfél előtti (minőségi) alvás. :-) Ma este meg, hamarosan Mikulás buliba vagyok hivatalos, amit a barátokkal tartunk, immár hagyományosan, évek óta. Úgy érzem, húzós lesz ez a hétvége, de már csak pár napot kell utána munkával töltenem, és kezdődik a SZABADSÁG!

Konyhaablak angyalkával, tobozokkal, a karácsony jegyében.

A ma esti bulira csomagolt, titkos ajándék.
* A megfelelő rész aláhúzandó.

Vers mindenkinek

Szergej Jeszenyin: Porhavat zudít a fergeteg

Porhavat zudít a
fergeteg,
minden utat, ösvényt
eltemet.

Útközben a friss szél
elaludt;
hó lepi az erdőt,
a falut.

Boszorkány iramlik -
ott szalad!
Futkorászva söpri
a havat.

"Hej, ti lusta népség,
emberek!
Utakon előre
törjetek!"

Megijedt az orkán,
iszkol ám!
Menekül a messzi
sík haván.

Szél szökik fel hóbuckák
közül,
fejéről a sapka
leröpül.

Csőrével egy holló oda-
vág
s reggel sapkát tart a nyírfa-
ág.

(Rab Zsuzsa fordítása)

2012. december 6., csütörtök

F341

Kisebb csoda, hogy én és az autóm is törésmentesen értünk ma haza. Miután sikeresen kiszabadítottam a kicsikét a hó fogságából, lassan, óvatosan nekivágtam a hazafelé tartó útnak. A Lágymányosi-híd (vagyis nagykorúsága után Rákóczi) előtt, a Budafokiról kanyarodtam éppen, kollégám mögött. És bizony, igen alattomos módon a hó alatt sík jég volt az úttest. Igaz senki nem száguldozott, de a még oly' lassúnak tűnő tempóban is fékezni kellett. Volna. Vagyis fék az ugyan van az autón, meg mindenféle hárombetűs elektronikai csoda, de csak a kreativitás és a lélekjelenlét, meg az a bizonyos kisebb csoda mentett meg attól, hogy ne Misi kocsijában landoljak... Csak csúsztam és csúsztam és csúsztam. Akkor úgy éreztem hosszú-hosszú percekig. Semmit nem tehettem. Borzalmas volt. Végül picit rákormányoztam a két kocsisor közötti területre, ahol volt némi hó. Talán az fogott meg annyira, hogy ne legyen ütközés. Brrr. Gondolhatjátok, hogy kénytelen voltam mindezek után elaraszolni az Árkádba, és megvenni azt a cipőt, amire már régóta vágytam. :-) Azt már nem mesélem el, utána hogyan jutottam haza, röpke 40 perc alatt az 1 km-es távon. A Kerepesi út is sík jég ugyanis...


2012. december 5., szerda

F340

Pár éve volt először, hogy ellátogatott hozzánk egy kis csapat és a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona (Tordas) lakóinak kézzel készített ajándéktárgyait hozta el adventi árusításra. Egyszerre voltam meghatott, csodálkozó és lelkes. Fantasztikus dolgokat képesek (némi segítséggel) előállítani az ott lakók, és több kézzel varrt csoda ma is a lakás része. Idén sem tudtam ellenállni...


2012. december 4., kedd

F338-F339

Miért kell pont az év legszebbnek tartott ünnepe előtt a legnagyobb felhajtást/ kapkodást/ összesítést/változást/kimutatást/tervezést végrehajtani/megcsinálni/elvégezni*? Most kellene lecsendesedni, álmodozni, pihenni, gondolatokat rendszerezni, a kedves emberekre gondolni, akiknek ajándékozni szeretnénk... Ráadásul a tesóm is elutazott, és úgy néz ki, nem lesz itthon karácsonykor. Most szomorú vagyok. És fáradt. De legalább a hóesés csodás látvány innen a meleg szobából. És vettem egy izzósort, amit üzembe helyeztem a hálószoba ablakában. Beragyogja a szobát. És más jó dolog is történt ma: holnap ismét kedvenc masszőrömmel, Orsikával találkozom, aki  Pannika és Máté mellől megszökve, kicsi-pici időre visszatér a régi vendégekhez. Már várom a találkozást, Orsi!!!


Ez a kép még az első gyertya meggyújtása előtt készült.
* A kívánt rész aláhúzandó illetve a sor tetszés szerint tovább bővíthető.

2012. december 2., vasárnap

F337

A kép minősége nem a legszuperebb, de a lényeg látható: együtt a filccsapat. Többen már új lakásba költöztek, és vannak, akik hamarosan szintén áthelyezik székhelyüket. Reménykedem, hogy az új otthonukban is szépítik majd a konyhát (és a hűtőt), és új gazdájuk örömmel néz rájuk, nap mint nap.


2012. december 1., szombat

F336

Pótmegrendelés. Mondtam Krisztinek, hogy ha nincs ideje készíteni, nehogy már készen vegyen koszorút. Szívesen "összedobok" neki valamit az itthoni készletből*. A sárga gyertyákat választotta, minden mást én tettem hozzá. Így utólag nézve, számomra (és meglepetésemre) picit "hétköznapi" lett a végeredmény, sehol egy renitens részlet. :-) De már kezdek megbarátkozni vele...






* Bocsánat, kedves TTT tagok, már a jövő évre eltett raktárkészletet fogyasztottam! :-)

Vers mindenkinek

Kosztolányi Dezső: Téli alkony

Aranylanak a halvány ablakok…
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
a hósík messze selymesen ragyog.
Beszélget a kályhánál a család,
a téli alkony nesztelen leszállott.
Mint áldozásra készülő leányok,
csipkés ruhába állanak a fák.
A hazatérő félve, csöndesen lép,
retteg zavarni az út szűzi csendjét,
az ébredő nesz álmos, elhaló. 
S az ónszin égből, a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.