F335

Ma egyik kollégám egy csodás gránátalmával lepett meg. Láttam már a piacon és az üzletek polcain, nagyon szeretem a levét, de még sosem ettem csak úgy, gyümölcsként...

F334

Ebéd közben arról meséltem a többieknek, hogy a hiperszuper áruházakban sem találok kardamomot. Már pedig én azt (is) szeretnék használni a hamarosan készülő karácsonyi kekszekhez. És akkor az úgy volt, hogy kivágtattam a repülőtérre munka után, mert a kistesóm ma érkezett hozzánk rövidebb látogatóba. És akkor ez volt a a nekem szánt ajándékok között...

Minden kívánságom így teljesüljön!

F333

Juppijéé. 333! Erről a három királyok jutottak eszembe. Ráadásul a karácsony is közeleg lassan...

http://www.karacsony.org/p/bibliai/page-1.html

F332

Az elmúlt hetek és napok idegtépő és fárasztó feladatai* után valami egyszerűre, vidítóra, lazítóra vágyom. Ez annak tűnik a beharangozó alapján...

* Nem az adventi koszorú vagy az ajtódísz készítésére gondolok. :-)

F331

A hétvégi vendégek mindenféle finomsággal állítottak be. Maradt bőven rágcsálnivaló...

F330

Ez pedig az elkészült ajtódísz. Almaszirommal, keksszel és egyéb apróságokkal.

F329

Elkészültek. Szerintem csodálatos lett mind. Egytől egyig. A felhasznált alapanyagok a társaság határokat nem ismerő fantáziáját mutatják: pattogatott kukorica, háztartársi keksz, gyöngyök, csonthéjasok (mandula, dió), sőt még az újrahasznosításra is gondoltunk... Hát nem gyönyörű ez a csoportkép? Lacika? :-)

Vers mindenkinek

Varró Dániel: Bádatos dapok

Hideg dovebber dzsípős szele jő
biatta bost bidded bező kopár,
oda az egyhe, őszies idő,
s elbúlt a Gyár.
Deb tudob, bilyen erős akarat
lelkesít, hogy daloljod bég a száj,
bégis dalolok, bitt a badarak,
bert hát buszáj.
Bost búcsú déked, trillázó patak,
ti rózsák, badarak, te tarka rét,
búcsú déktek, artikulált szavak,
áldott beszéd!
Zöld gyep, árgyas erdő, búcsú déked,
búcsú déked, vidáb, gyári lagzi,
begtört szívvel sebbi bást deb kérek,
csak hogy – hapci!!!

F328

Holnap lesz a napja, hogy elkészítsük saját koszorúinkat. Igaz, csak egy hét múlva lenne esedékes, de a csapatot csak ekkorra lehetett összetoborozni. Egy ideje már elmélkedem, milyet is készítenék szívesen idén. De persze a takarékos háziasszony azt mondatja velem: fel kell használni az itthon található, áévek alatt felhalmozódott alapanyagokat. No, majd meglátjuk... Álmodozni, minden esetre lehet!

Forrás: http://kreativan.hu/adventi-koszoru-maskepp-otletek

F327

F326

Hétvégén beszereztem némi élő dekorációt is, mikulásvirágok formájában. Ma pedig kaptam egy csodaszép, csupapiros csokrot* Marjantól**!

* Persze képem az nincs...
** Én vagyok a kontakt személye a tanulmányai során, és nagyon érdekes házi feladatokat oldunk meg együtt. :-) Hétvégén pedig megint vizsgázunk... Mármint igazából ő, én csak támogatok! :-)

F325

Gyors leszek. Egy agyhalasztó napon vagyok túl. Nem vágyom másra, csak egy kis csokis kekszre és az esti meccsre... De például ebből is be tudnék nyomni egy jó nagy szeletet.

F324

Cinkemenza. Hétvégén végre feltöltöttem a kis házikót élelemmel. És boldogan láttam, hogy jöttek is a kosztosok. Igaz, kissé szétszórták a magvakat evés közben, de ma estére fel is takarították azokat az erkély kövéről. Hiába no, rendnek kell lenni... :-)

F323

Készülődöm a jövő szombati, immár hagyományosnak mondható Adventi koszorúgyárra.

F321-F322

Hirtelen ötlettől vezérelve betértem egy könyvesboltba, és karácsonyi ajándékokkal léptem ki onnan. A fejemben volt már pár könyv címe és most mindegyiket megtaláltam a polcokon. Szuper!

Egyelőre címeket nem mutatok...

Társaim a hűvös estéken

Vers mindenkinek

Áprily Lajos: Ködös évszak előtt

Most gyűjtsd a fényt. Magas hegyekre menj,
ahol kékebb és ragyogóbb a menny.
A lelkedet csűr-szélességre tárd
és kéve-számra szedd a napsugárt.
Azt is, amit a nap búcsúzva ont,
ha arany küllőt vet a horizont,
s ott is, hol késő délutánokon
még megragyog fémsárga lombokon.
Sietni kell. Egy nap leszáll a köd
és szűkre fogja szemhatár-köröd.
S egy éj is jön, mely csillagfényt sem ad,
s évmilliókig nem lesz sugarad.

F320

Hihetetlen, hogy már megint arról folyik a barátnős levelezés, mikor találkozzunk a Luxus áruháznál forraltborozni és kolbászozni. Eltel 1 év. Bennem ez némi félelmet kelt, hiszen olyan gyorsan pörög az idő, annyira száguldanak a mindennapok, hogy úgy érzem, csak emberfeletti erővel lehet(ne) megállítani. Ezért kellenek az élmények, az olyanok, amik megragadnak hosszabb-rövidebb ideig az emlékezetünkben. És kell az alkotás, hogy a létrehozott "tárgy" is igazolja: alkottál valamit, volt értelme/eredménye az eltelt időnek. Magam sem tudom, mire fel ez a nagy filozofálgatás. Ez csak úgy kibuggyant. :-)

Az ajtón lógva őrzi  a lakást. :-)

F319

Egyik kollégám telefonja így csörög. Én imádom ezt a dallamot, el is kértem már tőle. Igaz ugyan, hogy egy dezodorreklámhoz is kapcsolódik, nekem mégsem az jut róla eszembe általában. Csak olyan jó hallgatni... És ha már említettem a reklámot, íme az angyalok!

F318

Készül a sorozat. Ma voltam pótbeszerzésen: filc, flitter, mágnes. Remélem, akik kapják, azok is olyan szeretettel fogadják majd, ahogyan én készítem őket. Nem nagy durranás, de minden öltés, színválasztás, motívum jól esik...

F317

Készül a tojáslikőr. Mondtam, hogy beindult a karácsonygyár. Volt itthon vodkám, egy bontatlan üveggel. Még vagy két éve kaptam valakitől. Volt itthon tojás, cukor, tej. Így nem vitás, hogy ma este elkészül az ital. Rögtön kétféle változatban. Az egyik sima, a másik narancsos. Az ötletet köszönöm Marjannak és Levinek. :-) Készüljetek!

Én ez alapján készítem:

Tojáslikőr
5 tojássárga
15 dkg porcukor (én nem tettem bele ennyit)
5-6 csomag vaníliás cukor (én tettem bele 4 simát és egy bourbonosat)
6 dl tej (én 5 dl tejből és 1 dl tejszínből készítettem)
5 dl vodka 

Narancsos tojáslikőr
A fentieken túl kell bele: csillagánizs, szegfűbors és szegfűszeg, narancslé és narancshéj

A tojássárgákat simára keverem a cukorral és vaníliás cukorral. Felforralom a tejet és kihűtöm. Ezután összekeverem a tejet és a vodkát, és lassan a tojásos keverékhez adom. Jól összekeverem. Azt írják, 4-5 hétig hűtőben kell pihentetni, kétnaponta felrázni.

F315-F316

Hogy mi az összefüggés 007-es szám és a liba között? Hát az, hogy Márton napján, azaz ma láttam a Skyfall című, új James Bond filmet.

Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom: rajongó vagyok. Megvan az összes "újkori" 007-es film, és a régiek közül is szinte mindegyik. Vártam tehát nagyon, hiszen a szokottnál több idő telt el a legutolsó óta. Azt is elárulom, hogy én nagyon bírom Danielt. Sokan vélik úgy, hogy túl nyers, hogy egyáltalán nem jó Bond, hogy nem éppen egy Adonisz. Nekem bejön. Nagyon. A kék szemei már a főcímben is lenyűgözik az embert. Aztán ahogy fut abban a méregdrága öltönyében a vonat után! Na, kérem, az a nem semmi. Hmmm.

Ami a filmet illeti: szerintem a Skyfall nem hasonlít egyik korábbi James Bondra sem. Kevesebb benne a misztikum, nincsenek benne kütyük, kevesebb az üldözés, a szokásos luxusautó is csak viszonylag rövid szerephez jut és ugyanez a helyzet a Bond-lánnyal is. Ez utóbbinak mondjuk én csak örülni tudok, mert Berenice Marlohe szerintem borzalmas. Nulla kisugárzás, csak a csinos pofi... És azért sem hasonlít ez a film a korábbiakra, mert egy új korszak kezdetét vetíti elénk, új szereplőket hoz a történetbe. Új vezető kerül az MI6 élére, aki a nagy múlttal rendelkező M-et váltja le: Judi Dench bizony búcsúzik. Végleg. Pedig szerintem sokan miatta (is) nézték a 007 sorozatot. Elképesztően jó színésznő! Minden filmjében hatalmasat alakít. Azt hiszem, már nem titok többé, hogy helyét a 007 filmekben Ralph Fiennes veszi át. A másik új tag pedig a fiatal Q, aki már a XXI. század gyermeke. Sehol egy robbanós toll, egy rafinált szemüveg... Van viszont szuperszámítógép, nyomkövető és olyan pisztoly, ami csak akkor lő, ha a jogos tulajdonosa fogja azt a tenyerében...

Na, erről az öltönyről beszélek... :-)

Nálam az idei James Bond-film elérte az, hogy most már csakazértis nagyon várom a folytatást. Teljesen új hangulat, új szereplők... Mit hoz a holnap?

Forrás: http://www.santabanta.com és http://szallas.hu

Vers mindenkinek

Varró Dániel: Őszi szonett

Fölkél a nap, az asztalon fanyúl.
Várnánk, hogy szikra pattan, lámpa gyúl,
de október van, nyirkos és sötét,
az Úr kihörpölé arany sörét.
Arany sörét kihörpölé az Úr,
várnánk, hogy szikra pattan, lámpa gyúl,
de október van, undok és vizes,
az asztalon fanyúl, leszáll az est.
Leszáll az est, az asztalon levél,
azt írja, vártalak, hova levél?
Várnánk, hogy szikra pattan, lámpa gyúl,
az asztalon pohár, levél, fanyúl.
Október van, se fény, se árpalé,
arany sörét az Úr kihörpölé.

F314

Elkapott a gépszíj. Ma ugyanis a karácsonyi IKEA katalógust találtam a postaládában. És akkor valamiféle giccs járt át, erre fogtam és betettem a tavaly karácsonyra kapott Michael Bublé Christmas című CD-t. Úgy 30 perce ezt hallgatom. Itt és most már ünnep van, pedig nem is esik a hó. :-) Tudom, tudom. Rózsaszín cukorszirup. De mit, csináljak? Szeretem.

F313

Nem tudom, ki hogyan van vele, de én közeledve a decemberhez állandó alkotási vágyban élek. Igaz, be kell vallanom, sokszor csak fejben alkotok. Legtöbbször süteményeket, édességeket és likőröket. Valahogy perverz örömmel vagyok képes szakácskönyveket, receptújságokat olvasgatni (mondjuk azt nem csak az év ezen szakában). Ha például egyik este rámtör a sütni vágyás, elég csak elővenni kedvenc szakácskönyveim egyikét, és ha minden jól megy, megúszom pár oldalnyi kekszrecept elolvasásával, és még csak a sütőt sem kell bemelegítenem, a fel nem szedett kilókról már nem is beszélve. Szóval már vártam a Nők Lapja Konyha friss példányát, és nem hiába. Természetesen vannak benne karácsonyi ajándéknak szánt finomságok, amiket szerintem egyszerűen el lehet készíteni... Az egyik ilyen látható a képen.

Kávés-whiskys csokoládélikőr

F312

Ma elég jó dolgokkal találtak meg: reggel kiderült például, hogy hosszú idő óta először van 400 Ft alatt a benzin literje. Aztán az autószerelő (teljesen ingyen) megvizsgálta a fékbetétet, és kiderült, hogy a gumis fiatalember rémisztgetése egyelőre alaptalan volt, nem kell cserélni. A gyógytornán tanultam pár új hátizom-erősítő gyakorlatot és ettől nem csak a tartásom lesz szép, és nem leszek hajlott hátú vénségemre, hanem még a hurkácskák is eltűnhetnek tőle. :-) Mondjuk vért izzadtam közben, de meglehetősen büszke voltam magamra, hogy egyáltalán fel bírtam kelni a szőnyegről... Aztán ugyan sikerült magamból komplett idiótát csinálni a postán, de a még este fél 8-kor is rendkívül kedves postáskiasszony segített elboronálni az ügyet: édesapa mondta, hogy ma feltétlenül el kell küldeni egy levelet, csak írjam alá és kész. Nap végén tehát irány a posta, aláír, borítékba be, címzés ok, bélyegzés, fizetés ok. Uccu neki, irány haza. Telefon nagy boldogan, hogy levél úton. Édesapa kérdése, hogy a dátumot ráírtam-e. Mire én: milyen dátumot? Szó szót követett, én bizony viszamentem a postára és feltettem a hét kérdését: milyen módon lehet viszaszerezni az előbb nagy sikerrel feladott levelet? Postáskisasszony szeme sem rebbent (!), elővette a 2 perccel azelőtt feladott borítékot. Én feltéptem... és kiderült, hogy a dátum már RÉGES RÉGEN rá volt írva. Zavart mosoly részemről, de a bájos alkalmazott elővette a celluxot és biztosított affelől, hogy majd ő lezárja biza a borítékot, én csak menjek nyugodtan a dolgomra. Röviden összefoglalva tehát: ők tényleg intézik, nem bonyolítják, ahogy a szlogen is mondja. Na és akkor a kép, aminek aztán végképpen semmi köze a fent leírtakhoz. :-)

Boszi az egyik pécsi ház homlokzatán.

F310-F311

Terveim szerint tegnap este is jöttem volna. De egész nap partnerrendezvényen voltam a MÜPA-ban és igen későn értem haza. Így a tegnapi fotó mára csúszott. Ma sem tudtam élvezni a kinti napsütést és jó levegőt, mivel egész nap egy iroda fogja voltam. Kezdődik a jövő évi tervezés, röpködnek a számok, álmodozunk, majd visszahuppanunk a valóság talajára. :-) De a sok munka közben azért bújom a netet kekszreceptekért (karácsonyra milyen jó ajándék lesz!), varrogatom a kis filcfigurákat (később mutatom, most még nem!), próbálok ötleteket lopkodni ajándékozás témakörben.

Igen. Már gyújtogatok esténként.

Nem. Ez nem marcipán. A tegnapi felsőm részlete.

F306-F307-F308-F309

Idén rendhagyó módon töltöttük a Mindenszentek és Halottak Napját. Szüleimmel Baranyába látogattunk és felkerestük a vidék kultúrális, történelmi, gasztronómiai nevezetességeit. Persze mi is gyújtottunk gyertyát és mi is emlékeztünk, de idén picit másként. Nem gondolom, hogy így csorbult volna az emlékezés meghittsége, hiszen az év minden és bármely napján emlékezhetünk szeretteinkre, elvándorolhatunk a temetőbe, gyújthatunk mécseseket, bárhol és bármikor találhatunk olyan perceket, amikor csak ők vannak gondolatainkban... Készült "pár" kép, ezekből válogattam*:

Secimának fotóztam.

Elmosódott fények Pécs belvárosában.

A Tettyén a kapucnis rém.

A Havi-hegyi kápolna a háttérben.

* No, persze ezek nem éppen a legklasszikusabbak, ha valaki Pécs és környéke látnivalóira gondol. :-)