CEWE 196 avagy Nyuszi készül

Az utolsó februári héten Rittus ötletét valósítjuk meg: "...szerepeljen az oldalon legalább 3 fotó, ami sorozatban készült. Persze nem feltétlenül a hagyományos “1 mp”-es sorozatfotókra gondolok (olyan is lehet!) hanem a kis eltéréssel ugyanott, ugyanakkor készült fotókra!"
Na, a lecke fel volt adva, hiszen ritkán fotózok így. Kis gondolkodás után csavartam egyet a dolgon és azt ötlöttem ki, hogy miért ne lehetne a legutóbbi kézműves foglalkozásunk egyik nyuszifigurájának elkészülését bemutatni? Hamarosan itt a húsvét, a tavasz még közelebb, és talán többen kedvet kapnak az édes kis nyuszifigura elkészítéséhez.

Itt a segítség. :-)

Felhasználtam: Bóbita Hunny Bunny, Mturnidge Tuesday template21

Dalma, a zenerajongó

Ez a mocsok idő minden tervemet felülírta, és így hódolhatok a scrapbooknak, van időm pár korábban kapott képet feldolgozni. Az egyik kedvencem, amin a huncut Dalmácska látható, amint éppen Anyáék CD-gyűjteményét pakolja szorgalmasan szerteszét. Igazi zenerajongó!

Felhasználtam: ACO Dansez, chantez, scrappez FlaneriesDigitales_TemplateFD194

Kókuszos-csokoládés-marcipános rolád

Figyelem! A most következő bejegyzés a nyugalom megzavarására alkalmas, továbbá veszélyes lehet fogyókúrázók és csokoládéfüggők számára.
Történt egyszer, hogy egyik kedves kollégám anyukája kérésemre elküldte nekem az ő kókuszos roládjának a receptjét. Volt szerencsém élőben is megkóstolni ezt az egyszerű, de annál látványosabb és istenien finom édességet. Javaslom mindenkinek, ha kevés ideje van, de szeretné valami látványos sütivel kínálni a családot, vendégeket, hogy ezt készítse el.

És akkor jöjjön a recept:

Hozzávalók:

6 tojás

1 csomag vaníliás cukor

pici sütőpor

csipet só

3 tábla étcsokoládé

5 dkg vaj

5-7 dkg kókuszreszelék

20-25 dkg marcipán

6 tojásból piskótát sütök: a 6 tojássárgát habosra keverem 6 evőkanál kristálycukorral, 1 csomag vaníliás cukorral. A 6 fehérjét kemény habbá verem (én pici sót is szoktam beletenni). A tojásárgás masszába beleteszek kanalanként 6 evőkanál lisztet (levegősebb lesz a tészta, ha szitálom). (Én tettem bele egy pici sütőport is). Majd ha egynemű a massza, beledolgozom nagyon óvatosan a felvert tojáshabot is. Sima tepsiben (sütőpapíron) kb. 15 perc alatt megsütöm. Még forrón kiborítom egy tiszta konyharuhára, és óvatosan feltekerem. Így amikor kihűl a tészta, egyből rolád alakú lesz.

Közben vízgőz felett megolvasztok 3 tábla jó minőségű étcsokoládét. 1 dl vízből és 1 dl kristálycukorból szirupot főzök, és belekeverem a felolvadt, egynemű csokoládéba. Jól elkeverem. Teszek bele 5 dkg vajat. Ezt is elkeverem. Ha túl sűrű lenne, lehet bele tenni rumot vagy kávét.

A kihűlt piskótát óvatosan széttekerem, megkenem a csokis krémmel, megszórom kókuszreszelékkel (kb. 5-7 dkg). Én ezúttal a csokis krémbe kevertem a kókuszt, és úgy kentem a piskótára.

Eredetileg a rolád közepébe kerülne egy kinyújtott, hengerré formázott marcipán (25 dkg), de ezt én ráreszeltem az elkent csokoládékrémre.

A piskótát óvatosan feltekerem, kívül is megkenem a csokoládés krémmel és végül megszórom kókuszreszelékkel.

Vers mindenkinek

Varró Dániel: Sms

itt állok én e kerge hős
kabátom vízlepergetős
a szmájli számra ráfagyott
ha nem szeretsz hát ne szeress
ez itt csak egy teszt sms
hogy nyomkodom tehát vagyok

Virágkötő lány

A virágkötészet nem újkeletű szenvedély az életemben: igazából már kamaszkoromban is foglalkoztam vele, csak akkor még egyáltalán nem tudatosan. A virágok, növények szeretetét, már-már imádatát a génjeimben hordozom. Innen pedig már csak egy aprócska lépés volt a virágkötészet felfedezése.
Évekkel ezelőtt egy komolyabb, több hónapos kurzuson is részt vettem, csak hogy az addig ösztönszerű alkotásnak valami szakmai keretet adjak, és tanuljak pár "hivatalos" fogást, ismeretet.
Nem titok, hogy a barátaimmal már évek óta rendszeresen megtartjuk az Adventi koszorúgyár névre hallgató eseményt, ahol nem csupán házigazda vagyok, hanem kicsit segítő kéz is, amennyiben szükséges.
Hetekkel ezelőtt lettem figyelmes Ildi (Kovaxka) egyik kedvelt oldalára a közösségi hálón, és mivel a téma a virágkötészet volt, kérdés sem volt, hogy ellátogatok a honlapra. Ott kérem bizony tanfolyamokat hirdettek...  Nézegettem, nézegettem, ábrándoztam és osztottam, szoroztam, mert bizony a négyórás tanfolyam díja még az akciós keretben belül sem volt filléres apróság.
Pár napig aztán nem is foglalkoztam a témával, de a születésnapom közeledtével felülkerekedett bennem az alkotóvágy és a kisördög is: elküldtem a jelentkezésemet, mintegy ajándékként saját magamnak. :-)
Ma volt a napja, hogy összegyűltünk a Csengery utcában, a Kék Galériában. Nagyon kedves társaságban töltöttem a szombatot, istenien éreztem magam és szerintem szuper dolgokat készítettünk.
A téma a Tavaszi dekorációk volt: Virágzó szív, Fészkes kaspó (tavaszi asztaldísz), Mohás tavaszváró ajtódísz. Végig nagyon figyelmes, segítőkész volt Noémi, aki a kurzust tartotta, elárulta az apró kis fogásokat, amivel könnyebben lehet egy-egy részletet megalkotni. A többi alkotótárs is hozzájárult ahhoz, hogy jókedvvel, felszabadultan csempésszük be a tavaszt ebbe a mocsok időbe...

Mutatom, miket készítettem:

Kedvenc virágaim: fréziák

Barkacsokor hozta ma el a tavaszt nekünk

Mohaszőnyeg és háttérben országos jóbarátunk: a ragasztópisztoly

Barkakoszorú mohaalapon

Kész az első: ajtódísz

Kaspó és saját készítésű fűzfakoszorú

Gyöngyikék bújnak meg a fészekben

Kész a tyúkos, hagymás, cserepes asztali dísz

Szívalap a fréziákra és eukaliptuszra várva

Eukaliptuszágak keretezik a szívecskét

Kész az akasztható élővirágos dísz

Ecsetet ragadtam

Nem is igazán emlékszem már, hogyan toppant be az életembe a kerámiafestés. Talán Ildi mesélt róla először, és bizonyára a madebyyou reklámjait is láttam ilyen-olyan kreatív lapokban. Az utolsó löketet pedig  -emlékeim szerint - mindenképpen Ildi karácsonyi ajándékainak nézegetése adta. Az is igaz persze, hogy újabb és újabb kreatív technikák kipróbálásához, elsajátításához valahogy mindig kedvem van... :-)

Az év eleje a munkahelyen nem feltétlenül stresszmentes, így aztán igazán jól esett a közelmúltban beugrani a Királyi Pál utcai műhelybe: ecsetetet ragadva megszabadultam minden összegyűlt feszültségemtől. Első alkalommal egy tematikus estén vettem részt, ahol megismerkedhettem a magyar népi motívumokkal, a különböző kerámiaedények történetével és magával a kerámiafestéssel, annak technikáival is. Nagyon kedves "alkalmazottak" fogadtak, terelgettek, minden kérdésemre türelmesen válaszoltak, limonádéval itattak... fantasztikus élmény volt!

Az első este eredménye:

Mivel az igen aprólékos és pepecselős mintát egy alkalommal nem sikerült (3 rétegben) megfesteni, visszamentem befejezni. Meglepően hamar végeztem az eltervezett feladattal, így belevágtam egy kisebb projektbe is. Anyának készítettem ajándékba egy kis kávéscsészét. Imádja a zöldet és a lilát, de mivel ez utóbbival én még nem vagyok jó barátságban, csak módjával használtam. :-)

A második este ez készült:

Nem lehet tökéletesen megfogalmazni azt az érzést, amit ezek a (kész) alkotások szereztek nekem: siker, elégedettség, öröm, ellazulás, boldogság, sohanemakarombefejezni, mikorlehetújatkezdeni... illetve ezek egyvelege. Ajánlom mindenkinek: alakítsátok úgy a családi kasszát*, hogy beleférjen egy-egy alkalom és tapasztaljátok meg az alkotás örömét!

* Igen, a történethez hozzátartozik (fránya anyagiasság), hogy a kerámiatárgyak nem éppen a legolcsóbbak (na persze minden relatív). Viszont az árban benne van az összes festék, az égetés, a külső réteg felvitele és a sok-sok segítség is.

CEWE 195 avagy 2012

Az e heti feladat Beus tolmácsolásában: "Az én kihívásom az lenne, hogy az elmúlt évről, hónapról, akár napról is szedjünk össze pár meghatározó élményt és ezt foglaljuk oldalba." 

És akkor kiderült, a képek nézegetése közben, hogy már megint milyen sok minden történt velem az elmúlt évben. Én bizony csak a szépre emlékezem... Ha jobban belegondolok, nem is érdemes másként csinálni! Milyen jó volt újból átnyálazni (mégha képletesen is) a könyvtárakban rejlő fotócsodákat.

Ez lett az emlékezés eredménye, íme az én 2012-es összefoglalóm:

Felhasználtam: mturnidge_tuesdaytemplate, Delicious Scraps All You Need Is Love, Delicious Scraps Daisies and Dandelions, RPENN Express yourself, Shabby Princess Promise

Mikor?

Igenis, mikor lesz már végre tavasz? Így kénytelen vagyok csalni, cselhez folyamodni: mini tulipán és primula a konyhaablakban; hatalmas ajándék tulipáncsokor az étkezőasztalon; frissen vásárolt, mesésen illatozó jácint és csokitojások a nappali kisasztalán...

TTT

Nem ez nem gyerekkorunk egyik műsorának (Tizen Túliak Társasága) emlékoldala. Ez kérem az Adventi koszorúgyár ötletének továbbgondolása, tavaszváró kézműves társaságunk első idei összejövetelének fedőneve*. 

Voltak ugyanis mindenféle maradék alapanyagaink, lettek frissen beszerzett kiegészítők, volt kedvünk is, összejöttünk tehát ezen az igazán tavaszias szombaton és alkottunk**, beszélgettünk, sőt, (a visszajelzések alapján) jókat is ettünk.

Hozzávalók bekészítve.

Ügyesen körberajzoljuk a nyuszifigurát a dekorgumin.

A fürge ujjak ripsz-ropsz kivágják a legkisebb formát is.

A szépen kivágott elemeket türelmesen összeragasztjuk.

Íme a vidám nyuszicsalád. Kész!
Már csak egy széles szalagra kell őket felragasztani.

Apró örömök az életben: masnikészítés egyedül! :-)

Az üvegfestés is jó dolog. Csak kissé szagos... :-)

Egy ilyen találkozó során, a nagy munkában bizony megéhezik az ember. Ezúttal néhány szendvicskrémmel és egy (utóbb kiderült) fantasztikus csokihabbal (na jó, legyen mousse) kínáltam meg a vendégeket.

Tonhalas, tojásos, háromsajtos krém, 
szárított paradicsomos bruschetta, megatöbbi...

Csokihab (alul ét, felül tej) erdei gyümölcsökkel.

 És akkor közkívánatra (de tényleg) jöjjenek a receptek:

Tojáskrém
5 db tojás
só
kevés bors
2 ek mustár
2 ek majonéz
1 ek tejföl
A kemény, főtt tojásokat egy tálban villával összetörtem. Sóztam, borsoztam. Belekevertem a mustárt (egy evőkanál csipős, egy evőkanál magos), a majonézt és a tejfölt. Alaposan összekevertem.

Háromsajtos szendvicskrém
1 doboz natúr vagy tejszínes krémsajt
15 dkg camembert
10 dkg márványsajt
2-3 gerezd fokhagyma
petrezselyemzöld
bors
A camembert sajtot apró kockára vágtam és egy tálban összekevertem a krémsajttal. Belemorzsoltam a márványsajtot, beletettem a fokhagymát és a petrezselyemzöldet. Jól összekevertem. Sózni szerintem nem kell, viszont borsoztam.

Tonhalkrém
1 doboz tonhal (olajos)
1 kis doboz tejföl
kb. 2 evőkanál majonéz
1/2 fej lilahagyma
só, bors
oregánó
fokhagyma (1-2 gerezd)
citromlé
A tonhalról leöntöttem az olajat és egy tálban összekevertem a tejföllel, a majonézzel, az apróra vágott lilahagymával (reszelni is lehet, úgy finomabb), a zúzott fokhagymával. Sóztam, borsoztam, tettem bele oregánót és egy fél citrom levét frissen facsarva.

Ét- és tejcsokis habkrém erdei gyümölcsökkel
2x2,5 dl habtejszín
2x2 tábla csokoládé (100 g-os) (90%-os ét és sima tej)
fagyasztott gyümölcsök
A habtejszínből egy pár evőkanálnyit gőz felett felmelegítettem, beletördeltem csak az étcsokoládét (minél nagyobb kakaótartalmú a csoki, annál keményebb lesz a krém). Amikor elolvadt a csoki a tejszínben, egynemű maszává kavartam. Közben kemény habbá vertem a nagyon hideg tejszínt. Amikor az étcsokis krém kihűlt, elektromos habverő segítségével összekevertem a felvert tejszínhabbal. Ugyanezt megtettem a tejcsokoládéval is. Ezután a kétféle krémet rétegesen kis tálakba adagoltam. Hűtőben tartottam kb. 1-2 órán át. Tálalás előtt rátettem a gyümölcsöket.

* TTT = Tavaszváró Tündérek Társasága

** Valójában most kevésbé látványos és/vagy eredményes volt az alkotófolyamat.

Vers mindenkinek

József Attila: Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek,
kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg.
Szalmazsákomra fektetlek,
porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is.
Hanem, akkor hagyj nékem is,
én is örökké éhes vagyok. Ha megszeretlek,
kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

CEWE 194 avagy Pacsmagoljunk!

Végre eljött a pillanat, és Krisssz feladatát kellett végrehajtani heti kihívásként. Vele ellentétben én nem öröltem ennek annyira, hiszen eddig minden alkalommal sopánkodtam, ha megpróbáltam pacsmagolni. A végeredmény egyáltalán nem tetszett, pedig mindent a leírás szerint csináltam. Aztán ma megszállt az ihlet. :-) Vagy egész egyszerűen jó fotót választottam alapul... Ki tudja? Minden esetre nagyon tetszik a kész "műalkotás". Ráadásul csudaszép emlékek fűződnek a fotóhoz.

Ilyen lett az oldal:

Felhasználtam: ACO Aurore boreale

Ez pedig az eredeti fotó:

Csokis-marcipános muffin

Volt itthon csokoládé, volt itthon marcipán és ráakadtam egy végtelenül egyszerű receptre. A végeredmény látványra nem rossz, de az ízével egyelőre nem vagyok kibékülve. Ahol éppen nincs egy darabka marcipán vagy olvadt csokoládé, ott olyan "tészta" íze van (értsd lisztes). Most még nem tudom, mi lehet(ett) a probléma...

Recept innen.

Vers mindenkinek

Kiss Ottó: Nagypapa nem ért a számítógéphez

Nagypapa nem ért a számítógéphez,
csak a betűket nyomogatja rajta,
de játszani egyáltalán nem tud.
Hiába magyarázom neki,
hogy összesen három élete van,
mert szerinte egy is bőven elég.

CEWE 193 avagy Én

Ezen a héten tükörbe nézünk, ha csak átvitt értelemben is. Hiszen olyan oldalt kellett készítenünk, melyen csakis és kizárólag mi vagyunk láthatók. Ahogyan Móni írta, "mindig vagy igencsak gyakran olyan oldalakat készítünk, amin nem mi vagyunk a főszereplők. Ezen a kihíváson véget vetünk ennek, mert most az elkészített oldalon csak a TE fotód szerepelhet bármilyen körítéssel, technikával, szöveggel, elemekkel, díszítve."

Gondolkodtam, gondolkodtam, aztán eszembe jutottak a réges régi fotók, immár beszkennelve.

Felhasználtam: mturnidge_tuesdaytemplate35, noreimerreason_fresh, YB_NeonLove, justjaimee_sunnydays

Vers:
Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!
Mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?

Tűzőteszt

Ebben a hóviharban - a szokásos vasárnapi teendőkön túl mint portörlés, porszívózás és mosás - arra ragadtattam magam, hogy elvégezzem a tűzőtesztet. :-) A felhalmozott filckészletből ezúttal pár kitűzőt alkottam, némi gyöngydíszítéssel. Az első próbadarabok ilyenek lettek...

Vers mindenkinek

Heltai Jenő: Mikor ő nálam volt

Eljött hozzám drága nagysád?
Meghatotta önt dalom?
Oh, mi ritka már manapság
ez a kedves bizalom!
Csakugyan, hát mondja, nem fél,
hogy utóbb még hírbe jön?
“Kérem, hisz egy gentlemannél…”
Köszönöm, oh köszönöm!”
Tudom, mit kíván a bon-ton,
mit kiván az etikett,
édesem, szavamra mondom,
teljesen nyugodt lehet.
Mint urának jó barátja,
tiszteletben tartom önt,
ugye érti, megbocsátja
ezt a rengeteg közönyt?
Bár az ajkam azt hazudja,
hogy közömbös énnekem,
ugye érti, ugye tudja,
hogy szeretem, szeretem!
És hogy forr a vér eremben,
nemde azt is sejti már?
De lovagnak ismer engem
s annak is tart, ugyebár?
S most bocsánat, drága nagysád,
hogy önt keblemre vonom,
kérem, tegye le kalapját
s csókoljon meg, asszonyom!

Metamorfózis

 

Remek a hangulatom...

... ma van a szülinapom! :-) Igaz, a fővilágosító ma szabadságra ment, és csak ezt a mocsok esőzést hagyta maga után. No, de ez sem ronthatja el országos jókedvemet!!! Íme, itt a folytatás.

Ezek a tegnap említett baglyok.

Ez bizony répatorta. Dióval, kókusszal.

Tengeres-hajós. Mert szeretem.

Kávés, mogyorós, sós-mogyorós. Mert szeretem.

Még a múlt hétvégéről: csokis-marcipános.